szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

Egy világváros nem létezhet bizonyos kellékek nélkül, s tudják ezt a városfejlesztésről döntő szakemberek is. Modern negyedek, úrjagondolt ipari területek, a város értékes pontjain éktelenkedő vasúti sínek elrejtése, Duna-parti fejlesztések, és toronyházak rajzolják majd át a főváros sziluettjét.

Legalább öt évet kell várnunk arra, hogy látványos fejlesztések eredményeként kialakuljon Budapest új arculata: 2011-re ugyanis három nagyívű fejlesztést kíván megvalósítani a főváros. A kitűzött dátum nem véletlen, az Európai Unió soros elnökét adja ekkor Magyarország; habár Budapest lecsúszott a 2010-es kulturális főváros címről, a pályázati anyag nem vész el, csak átalakul, egy évvel később nagy része megvalósul. Megújulnak az egykor szebb napokat látott Közraktárak, amely magában foglalja az egész Nehru-part fejlesztését; lezárul a Budapest Szíve program, amelynek köszönhetően a belváros forgalma számottevően csökken, zöldfelületek, sétálóutcák lesznek a mostani forgalmas utak helyén. Az óbudai Gázgyár és környékének rehabilitációját is befejezik ekkorra. A főváros visszakapja a Dunát, azaz közvetlenebb kapcsolatba kerül a folyó és a város; a tömegközlekedést pedig a vízre is ki akarják terjeszteni. 

Nézze meg galériánkat!
Ezenkívül a fővárosnak van fejlesztési terve, a 2013-ig megvalósítandó Podmaniczky-program, amely egy átfogóbb városfejlesztéssel számol. Hangsúlyos eleme a programnak a közútfejlesztés, a tömegközlekedés fejlesztése, a logisztikai és tudásvárosi funkciók erősítése. A fővárosban élők életfeltételeinek, illetve lakókörülményeinek javításában elengedhetetlen a leromlott városnegyedek újjáélesztése, a rozsdaövezetek felszámolása, újraértékelése. A megálmodott fejlesztésekhez állítólag pénz is lesz, 2013-ig kétezer milliárd forintból gazdálkodhat a főváros, ezek jelentős része uniós forrásokból származhat, miután a program több pontja a nemzeti fejlesztési terv részévé válik. Ugyanakkor magánbefektetők pénzére is számít a főváros, amely szintén elkülönít erre a célra 600 milliárd forintot.

"Budapest olyan most, mint a parázs, csak egy fúvásra vár; már a levegőben van néhány olyan beruházás, amelyek hatására berobban a város" - adott hangot optimizmusának Bojár Iván András, építészkritikus, nemrégiben kinevezett Budapest arculatáért felelős főpolgármesteri biztos, akinek legfontosabb feladata most a Budapest 2011 projekt levezénylése.

"Kiemelt fejlesztési övezet a volt óbudai Gázgyár területe, és értékes rész a Csepel-sziget északi csúcsa. Továbbá sürgető lenne a Kiskörúton belüli belvárosi terület újjáélesztése; forgalomcsillapítással, parkosítással, sétálóövezetek kialakításával lehet elérni, hogy itt ismét pezsegjen az élet" - mondta a hvg.hu-nak Bojár.

Variációk Budapest szívére
A hónapokkal ezelőtt kiírt Budapest Szíve ötletpályázatra beadott anyagok szinte mind- egyike  a belváros
forgalmának radikális csökkentését javasolta. Mérsékelni kell az átmenőforgalmat a Kossuth Lajos utcán, amely jelenleg elvágja egymástól a Belváros északi és déli részét; ugyanezt javasolták az észak-déli tengelynek tekinthető Petőfi Sándor utcán is. Volt, aki a Kossuth Lajos utca szint alá süllyesztését javasolta a Ferenciek tere és az Astoria között, akadt olyan is, aki a Kiskörutat süllyesztené le bizonyos szakaszokon. A zsűri szerint ennek megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne, s talán nem hozná meg a várt eredményt. Egyetértenek viszont a rakparti út szint alá vitelével, legalább néhány szakaszon. Egy pályázó a kisföldalatti meghosszabbítását javasolta a Váci utca alatt a Nagycsarnokig, egy másik pedig Budáig vezetné tovább. Ez utóbbiért a zsűri is lelkesedett.
A lapunk által megkérdezett építészek őhozzá hasonlóan azt hangsúlyozzák, Budapest a lehetőségek kapujában áll. "Budapest fejlődőképes és kreatív város, de nem kell rögtön varászütésszerű átalakulást várni" - int türelemre Z. Halmágyi Judit, Erick van Egeraat budapesti irodájának vezető tervezője, aki szerint egy olyan revitalizációs folyamat indult el, amely felszámolja az eddig "kihalt, borzalmas, koszos városrészeket."

"Kellenek a nagyívű tervek, de az építészethez a közlekedésfejlesztésen keresztül vezet az út; komoly idegek kellenek ahhoz, hogy az ember autóba üljön, vagy tömegközlekedési eszközzel eljusson valahová a városon belül" - mutat rá újabb problémára Mezei Gábor, a Finta Stúdió tervezőiroda egyik vezető építésze.

A Podmaniczky-program részeként bemutatott Budapest Szíve program mindenekelőtt a belváros közlekedésén szeretne változtatni. A belső városrészek tehermentesítése és egy teljes újjáélesztése valósul meg. A forgalomcsillapítás, a belvároson áthaladó menekülőforgalom mértékének csökkentése csak a kapcsolódó, Nagykörúton belüli és kívüli, belváros felé irányuló forgalom csillapításával képzelhető el hatékonyan. A forgalomcsillapítás Budapest belvárosának valódi „fellélegzést” jelentő megújítása lehet.

Soho-negyed a Nehru-parton (Oldaltörés)

Az elhagyott városi iparterületek újrahasznosítására is gondoltak a városfejlesztési program megalkotói. Sokat emlegetett beruházás az Óbudai Gázgyár újrahasznosítása; a terület rendbetételéről azután döntöttek, hogy Budapest lecsúszott a 'Európa kulturális fővárosa'-címről. A gázgyár revitalizációja részben uniós forrásokból, részben a magánszféra bevonásával az innovációs és kulturális fejlesztések egyik legfontosabb terepe lehet. A Fővárosi Közgyűlés a beruházás előkészítését és lebonyolítását a Budapest Zrt.-re, a jelenleg 80 százalékban fővárosi, 20 százalékban magántulajdonú társaságra bízta, amelyben a fővárosi többségi befolyás a jövőben is megmaradna.

A gázgyár régi épületei. Épülnek majd újak is
© Marton Szilvia
Ami a gázgyár végleges hasznosítását illeti, az egyik lehetséges fejlesztési irány, hogy a területen fesztiválpark, múzeumnegyed és kulturális létesítmények épülnek. A másik alternatíva a „technopolisz”, ahol az irodák mellett oktatási- és konferenciaközpontot alakítanak ki, a szükséges szállodákkal, kollégiumokkal és egyéb szolgáltató létesítményekkel. Már idén nyáron megnyílik a Duna-parti sétány és kerékpárút, így a budai oldalon a főváros legészakibb pontjától a legdélebbiig szinte teljesen végig lehet majd kerekezni. A területen már megvetette lábát a főleg informatikai tevékenységéről ismert Graphisoft, amelynek pillanatnyilag jó esélye van ipari parkjának továbbfejlesztésére.

Az üzemterületen a tornyok köré csoportosulnának a kulturális funkciók, míg a Graphisofttal határos terület lenne a technológiai bázis. "Ötletelésből nincs hiány, én továbbra is úgy gondolom, hogy a közösségi célú hasznosítás legyen az elsődleges cél ezen a területen. Itt már kialakult egy technológiai park, ezt kellene továbbvinni" - mondta Bojár.

Hasonlóan gondolkodik Z. Halmágyi is: "Meg kell nyitni a gázgyár területét a budapestiek előtt, ez a főváros egyik utolsó nagy fejlesztési területe ezért különösen fontos azoknak a lehetőségeknek  a megtalálása, amelyek elsősorban a közérdeket szolgálják".

Modern városrészek szlöm és ipar helyett

Az építészek szerint a Lágymányosi öböl a főváros egyik legígéretesebb fejlesztési helyszíne. A Kopaszi-gáton és környékén a védett zöldterület megőrzésével kulturális, művészeti, sport- és vendéglátóipari létesítmények nőnek majd ki. Az öböl volt ipari területeire szállodát, aquaparkot, jégcsarnokot, víziszínpadot, strandot terveznek. A parttól távolabb magasházak – kultúrpaloták, egyetemi és más kutató-fejlesztő központok, szállodák – építését tervezik. Az új negyed könnyű megközelítéséről is gondoskodnak a beruházók: a budai parton és a Lágymányosi hídon átvezetett villamos-vonalakkal, bicikli- és gyalogossétány segítségével közlekedhetünk majd.

A Kopaszi gáthoz hasonlóan a Józsefváros egykori szlömös negyedébe is modern városzrészt álmodtak a fejlesztők. A városnegyedek újjáélesztésének egyik követendő példája lehet a Corvin-Szigony nevet viselő beruházás: a VIII. kerületbe modern, többfunkciós városközpontot álmodtak a tervezők. Közép-Európa - azt mondják - legnagyobb városfejlesztési beruházásában egy olyan sétány is helyet kap, amely szélesebb lesz, mint az Andrássy út, és hosszabb mint a Váci utca. A parkosított belső sétány mentén legalább háromezer lakás, irodák és üzletek is helyet kapnak. A beruházás befejezését 2012-re ígérik.


























Vízibusszal Szentendréről Soroksárig (Oldaltörés)

A Dunának a turizmus, a kultúra és a közlekedés egyik központjává kell válnia - ad fogódzókat a további fejlesztésekhez a Podmaniczky-program. "Rendkívüli lehetőségek vannak a Duna-parti területek hasznosításában, a lakó-, az intézményi, a kulturális és a szabadidős funkciók összehangolásában - véli Bojár, aki szerint az ezzel kapcsolatos fejlesztéseknek mindenképpen arra kell fókulszálniuk, hogy a város visszakapja a folyót. "Mégiscsak tarthatatlan állapot, hogy jelenleg nem tudunk a Dunához eljutni, ezen kell mindenképpen változtatni - fogalmaz, majd folytatja: első körben szakértői csoport dolgoz ki egy javaslatot, amire tervpályázatokat írnak ki.

Az építészkritikus még több éttermet, teraszokat, partihajókat akar látni a Dunán; a szórakozás mellett a mindennapi közlekedés színtere is lehet a folyó, Bojár szerint vízi buszok szelik majd a habokat Szendendrétől egészen 
a Soroksári holtágig.

"Kihalt, a város egyik legborzalmasabb része a Nehru-part, holott felbecsülhetetlen értéket képvisel pontosan a Duna miatt" - ad hangot felháborodásának Z. Halmágyi, aki rögtön mondja a megoldást is: a Ráday utca folytatásával igazi Soho-negyed nőhet itt ki, pubokkal, kávézókkal, huszonnégyórás nyitvatartással. Két egyetem is a vonzáskörzetében van, így hemzsegnének itt a diákok - teszi hozzá.

Igaz, a diáknegyed kialakításába a Fővám tér 11-12. szám alatt lévő Közraktárak hasznosítását is bekapcsolnák. A műemlék jellegű épületegyüttest magántőke bevonásával fejlesztenék szórakoztató, kulturális és kereskedelmi központtá, amelyek továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnának. A fejlesztések költsége a becslések szerint meghaladja a 6 milliárd forintot, ha a Közraktár utca forgalmát a föld alá vezetnék, sétálóutcává alakítva a jelenleg forgalmas utat. 

„Egy semmiből jött projekt”

A Podmaniczky-program a városba befutó vasúti sínek "elrejtését" is fontosnak tartja. A kormányzati negyed pontos helyének kijelölésével a Nyugati pályaudvar sínei már nem sokáig rondítanak bele a környezetbe.

"Egy semmiből jött projekt, s ma még beláthatalan, hogy mennyi porzitív hatása lesz a város fejlődésére" - fogalmazott a főpolgármesteri biztos, aki "elképeztő lehetőségeket" vizionál: az fog történni, amit annak idején Demján Sándor mondott a Westend megálmodásakor, hogy új belvárost építenek. Amikor a szórakoztatóközpont megnyílt, az addigi belváros, a Váci utca és a Rákóczi utca kiürült. A divatkereskedelem átköltözött a Nyugati térhez, s magával vitte a belvárosi életetformát: korzózást, vásárlást, szórakozást. A kormányzati negyed megépülésével ez a tendencia tovább erősödik; amit tekinthetünk rossznak, de egy új esélynek is. A történelmi funkcióktól megszabadított Lipótváros új funkciókat kap. A parkok, kávéházak, éttermek, élményhelyszínek még több embert fog odavonzani.

A negyedet magánfejlesztő építi majd fel, a kormány pedig visszabérli a területet; a beruházás lebonyolítására információink szerint a legnagyobb esélye a TriGránit Rt-nek van, hiszen az ingatlanfejlesztő cégnek jelentős érdekeltsége van a kijelölt területen.

Toronyházak: „lesznek, és kész!” (Oldaltörés)

Egy világváros nem létezhet megfelelő kellékek nélkül, s az építészszakma nagy része szerint a toronyházakat ilyen "várostartozékok". A kérdés, hogy valóban kellenek-e ilyenek nálunk is, az építészszakmát is megosztja; van, aki csak a külső kerületekben építene, míg akadnak olyanok, akik akár a belvárosban is elképzelnének egy-egy magasabb épületet.

Schneller rendelete
A Schneller István, korábbi főépítész nevéhez fűződő  magasház-rendelet szerint a Hungária körúton belül legfeljebb 30 méter, azon kívül eső területeken pedig 55 méter magasra nyúlhatnak  az  épületek. Ezt megelőzően  ma-gasabbra is törhettek az építők, így lehet, hogy a Nagyvárad téri SOTE-épület 89, a Váci úti Nyugdíjfolyósító Intézet 73 méter magas. S még ekkor épült az Árpád-híd pesti hídfőjénél lévő Zsarupalota is a maga 62 méterével.
„Lesznek és kész, mert ez teljesen normális” – intézi el a toronyház-ügyet röviden-tömören Budapest arculatáért feleős főpolgármesteri biztos, aki szerint a magasházaktól való viszolygásunk olyan, mint amikor az első kisautó végigpöfögött a város főutcáján: mindenki megrémült a lónélküli szekértől. Majd elmúlik ez a  félelmünk is. Egy adott város teljesítőképességét fejezik ki, egyszerűen látni kell, hogy mi történik a világban; Varsóban például zseniális felhőkarcolók épülnek, amit nálunk még mindig megakadályoz ez az ostoba magassági korlát" - fakadt ki Bojár, hozzátéve: reményei szerint mihamarabb sikerül eltörölni a rendeletet.

"A magyar fővárosnak nem a többi várost kell utánozni, hanem Budapestre szabott válaszokat kell adni a felmerülő igényekre" - szögezi le Z. Halmágyi, egyben támogatva a toronyházak ötletét. Az építész a belső kerületekben is szívesen látna egy-egy magasházat, míg a külső kerületekben szerinte csokorban érvényesülnének. A magasházak kérdése azonban nem kezelhető önállóan; adott helyen akkor húzható fel, ha a kapcsolódó infrastruktúra ki tudja őket szolgálni.

Jönnek a toronyházak? Kattintson!
© Kozma Péter
A befektetői igény pedig már megjelent. „Nem légből kapott ötletek ezek; egyáltalán nem új dolog a toronyház-hisztéria, lassan tíz éve foglakozunk a témával” – mondta a hvg.hu-nak Mezei Gábor, a Zsarupalotát tervező Finta Stúdió építésze, akitől megtudtuk, hogy már több befektető is megkereste őket toronyház-ötletekkel; legújabb megrendelőjük a Raiffeisen Ingatlan Zrt, kérésükre egy a Zsarupalota mellé álmodott, száz méternél magasabb toronyház tervein dolgoznak. A tervek szerint olyan épületegyüttesről van szó, amelynek legmagasabb tagja 110 méter magas; harminckét emelettel. Mellette áll majd egy kisebb, huszonkét emeletes torony, valamint egy még alacsonyabb, úgynevezett vendégház, valamint az ezeket összekötő passzázs. Az építkezést 2007 januárjában szeretnék kezdeni, s ez esetben 2009-re fejeznék be a beruházást. A torony egy részét maga a bank foglalná el. 

A XIII. kerület városrendezési pályázatot írt ki a nyáron, a résztvevő öt tervezőiroda száz vagy több magas épület megépítését javasolta a területre. "Akármilyen épületet erre a területre nem szabad letenni" – szögezte le Mezei. Ahhoz, hogy eldöntsük, szükségünk van-e magasházakra, meg kell vizsgálni, mit kapunk, és mit veszítünk. Történelmi városrészbe nem lehet ilyet berakni, mert rendkívül idegen, ugyanúgy nem szabad a városszélére kirakni mert este, amikor kiürülnek az irodák szellemvárossá változik a környék; s a kutya sem sétál például a kialakított köztereken.

Demszky Gábor főpolgármester szerint viszont folytatni kell a schnelleri városfejlesztést, a „fővárosnak továbbra is óvatosan kell kezelnie a nagyberuházások, illetve a felhőkarcolók ügyét."

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!