Művi meddővé tétel: öncsonkítás vagy fogamzásgátlás?

A mélyaltatással járó művi meddővé tételt, amelynek során elzárják a pete-, illetve a spermavezetékeket, írásban kell kérni, s a jelenlegi szabályozás szerint ezt már 18 évesen is meg lehet tenni. A jelentkezőt minden esetben fel kell világosítani arról, hogy vannak más fogamzásgátló módszerek is, és tudatni kell vele azt is, hogy a sterilizálás majdnem biztosan visszafordíthatatlan következményekkel jár, gyermeke már csak a költséges lombikprogram segítségével lehet - ezzel kell szembesülni annak, aki a családtervezés ezen formáját választja.

De nem volt ez mindig így. Új szabályozásra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) 2005 novemberében 2006. június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény korlátozó előírásait. Addig csak a legalább 35 éves vagy a már háromgyermekes szülőknél végezhették el a beavatkozást.

Visszafordíthatatlan döntés © Müller Judit

A népjóléti miniszteri rendeletet először 1992-ben támadta meg egy pécsi orvos, egyrészt formai okból, másrészt mert önkényesen tesz különbséget emberek között életkor és gyermekszám szerint. Az Ab egyetértett a kifogással, eszerint a művi meddővétételről történő autonóm döntés korlátozása alkotmányellenes; az önrendelkezési jog gyakorlását nem lehet a gyermekek számához kötni. A jogalkotónak, jelesül a parlamentnek hét hónapot adtak rá, hogy mérlegelje, kíván-e másféle korlátozást bevezetni.

A határozat természetesen nem maradt visszhang nélkül, de fogalmazhatunk úgy is, hogy megtermékenyítően hatott: orvosoknak, társadalmi szervezeteknek, politikai pártoknak, az utca emberének, mindenkinek volt és van határozott véleménye a témával kapcsolatban. A legradikálisabb tiltakozók a rendszerváltás előtt érvényes teljes tilalmat szeretnék visszaállítani.

"Mégis kinek, mi köze van ahhoz, ha én úgy döntök, hogy nem kívánok többet szülni? Az én életem? Az én felelős döntésem? Hát persze, hogy az enyém" - fogalmazott a neve elhallgatását kérő kétgyermekes anyuka.

"Az Alkotmánybíróság döntése, ami valamennyi korlátot eltörölt az egyetlen jó döntés, ami születhetett" – jelentette ki Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. Az ombudsmanhoz hasonlóan vélekedett Bárándy Gergely is, az MSZP jogi tagozatának elnöke, aki szerint a korlátozás népesedéspolitikai szempontok miatt is elképzelhetetlen, viszont az új szabályozásnak a mostaninál szélesebb körű felvilágosításhoz kell kötnie a beavatkozás elvégzését.

A Fidesz és a KDNP ennek az ellenkezőjét mondja, álláspontjuk szerint csak orvosi indokok miatt tartják elképzelhetőnek a művi meddővé tétel elvégzését. A vitában az MDF pedig olyan passzust javasolt, amely testi és lelki egészségügyi okokat kér a beavatkozáshoz.

A művi meddővé tételnek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Alapvetően egész életre kiható döntés, mert bár elviekben léteznek a visszafordítására módszerek, a gyakorlatban kevés az esély, hogy visszaállítsák a fogamzásképességet. Előnyei között szokták említeni, hogy egyszerűen elvégeztethető, és többé nem kell semmilyen fogamzásgátlási eszközt használni. Nem véd viszont a nemi úton terjedő betegségektől, és előfordul, hogy a műtét után pszichés problémákkal küzd a sterilizált.

„Mindenképpen egy csonkító beavatkozás a sterilizálás, egy orvos nehezen vagy egyáltalán nem vehet abban részt, hogy valakit tizennyolc évesen sterilizáljon” – fakadt ki a hvg.hu-nak Benoist György, a Magyar Orvosi Kamara országos etikai bizottságának elnöke, aki szerint az a minimum, hogy az orvosnak joga legyen eldönteni, milyen esetben, vagy egyáltalán vállal-e ilyen beavatkozást. Egészséges embereknél semmi nem indokolja tizennyolc éves korban a beavatkozást, abszolút inhumánus dolog. „Az más kérdés, ha valakinek már van hat gyermeke, s valahányszor ránéz a férjére, máris szül egyet" – fogalmazott Benoist doktor, hozzátéve "mielőbb újra kell tárgyalni a kérdést, és korlátozásokat kell beépítene a jelenlegi szabályozásba".

A kérdés újratárgyalásáért talán az Összefogás a Magyar Családokért (ÖMCS) társadalmi szervezet tette a legnagyobb erőfeszítést. S pillanatnyilag úgy tűnik, nem is hiába, hiszen kezdeményezésükre összegyűlt az ötvenezer alírás, ami arra kötelezi az Országgyűlést, hogy ismételten megvitassák a művi meddővé tétel szabályozását.

- Az Országgyűlésnek napirendjére kell vennie a művi meddővé tétel szabályozásának kérdését, miután összegyűlt az ehhez szükséges több mint 50 ezer aláírás - állt abban a levélben, amit a napokban az Országos Választási Bizottság (OVB) küldött az országgyűlés elnökének. A társadalmi szervezet aláírásgyűjtő ívén a következő mondat szerepelt: "Alulírottak országos népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben: kérjük a T. Országgyűlést, hogy tűzze napirendjére olyan törvényi szabályozás megtárgyalását, amely szigorítja a művi meddővé tétel feltételeit."

Lombikprogram: öt esélyből csak kettő maradt

Az eddigi öt helyett csupán kettő in vitro fertilizáció (ivf), vagyis lombikbébiprogram (az idén átlagosan 302 ezer forintos) árát fedezné a társadalombiztosítás (tb), s a jövőben már csak a 40 évesnél fiatalabb nőknél. Ma átlagosan a harmadik-negyedik próbálkozás jár sikerrel. Újdonságként a kórházak 50 százalékos sikerdíjat kapnának, ha eredményes az első beavatkozás, s 25 százalékot, ha a második az. Magyarországon a becslések szerint 150 ezer pár meddő, közülük évente átlagosan 20 ezer kér orvosi segítséget. A tb 1998 óta az addigi három helyett öt lombikprogramot áll. Ám az ivf ezzel együtt sem olcsó. "Szinte biztos, hogy csökkenne a kezelésre jelentkezők száma, hiszen akármilyen szociális helyzetben van egy pár, nehéz összegyűjteni a pénzt egy tb által nem támogatott harmadik kezelésre; ennek összege az eljárás bonyolultságától függően 245-370 ezer forint, emellett 55-130 ezer forintba kerülnek a gyógyszerek, amelyeket január 16-a óta már csak 25 százalékban támogat a biztosító" - mondta Zádori János, a szegedi Kaáli Intézet szülész-nőgyógyásza.

"A szükségesnél több érvényes aláírás gyűlt össze, ebből is látszik, sokakat nem hagy hidegen a változás - mondta a hvg.hu-nak Illéssy Mátyás, az ÖMCS elnöke. Majd gyorsan leszögezi: nem értünk egyet az Alkotmánybíróság döntésével, a 18 éves korhatárral, s azzal sem, hogy az állam ki akar vonulni a születésszabályozásból.

Az állam megfeledkezik arról a kötelességéről, hogy olyan állampolgárokat neveljen, akik családban, párkapcsolatban gondolkodnak. Kötelességünk szabályozni az élettel kapcsolatos kérdéseket; az eutanázia sincs törvényesítve, az öncsonkítást miért kellene - teszi fel a költőinek szánt kérdést Illéssy. Az emberi élet ajándék, nem véletlen az, hogy megszületünk, éppen ezért kötelességünk nemcsak magunkról, hanem utódainkról is gondoskodni. Nem tizenévesen kell erről dönteni, a 18. életév betöltése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyén valamennyi döntését képes felelősen meghozni. Az önrendelkezési jog alapján elvégezett beavatkozás a későbbiekben annak csorbulását eredményezheti - így Illésy.

"Veszélyes statisztikai adatokkal érvelni (évente körülbelül kétezer ilyen beavatkozást végeznek), nem lehet arra hivatkozni, hogy nyugodtan feloldhatjuk a korlátokat, mert elenyésző lesz azok száma, akik ennyire fiatalon kérik majd a beavatkozást; a stoptáblánál akkor is megállunk, ha nem jön autó" - szögezi le Illéssy.

"Legideálisabb az lenne, ha csak súlyos egészségügyi okokból lehetne kérni a sterilizációt, vagy különleges szociális okok miatt, de már azzal is megelégednénk, ha visszaállítanák a korábbi korlátozásokat. Kinek az érdekében áll az, hogy 18 évesen ezt lehessen kérni, ez nagy kérdés számunkra; mindenesetre beláthatatlan következménye lehet. Szomorú, hogy politikai ügyet csináltak egy szociális, egészségügyi kérdésből" - tette hozzá Illésy, aki a fentiek szerint maga sem tekinti pusztán egészségügyi problémának a meddővé tételt.

De nemcsak társadami szervezetek nyilvánították ki felháborodásukat, a szakma is kommentálta a módosítást. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elfogadhatatlannak minősítette, hogy a teljes szabadság érvényesüljön a sterilizációnál; az általunk megkérdezett orvosok pedig kijelentették, hogy a jogi lehetőség ellenére megtagadnák az ilyen kérés teljesítését.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium pedig demográfiai válságról beszél; évente 35-40 ezerrel meghaladja az elhalálozottak száma az újszülöttekét. "Miért kellene mindenki számára biztosítani a művi meddővé tételt, amikor számos más fogamzásgátló módszer létezik. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a 18. életévet betöltött nőnél az életkor a felnőtté válást jelentené. Ki biztosítja, és igazolja, hogy az illető nem kényszer hatására dönt a beavatkozásról?" - fogalmazta meg agályait a szakmai kollégium.

"A törvény módosítására a kormánynak mindenképpen javaslatot kellett tennie, s meg is tette az elmúlt év végén; megszavazta a módosítást, miszerint családtervezési megfontolás esetében tizennyolc év a korhatár, de huszonhat év alatt hosszabb a megfontolási és a várakozási idő" - mondta el a  hvg.hu megkeresésére Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője.

Esély az életre © sxc.hu

Az első lépés a megjelenés, illetve a tajékoztatás; majd az újbóli megjelenés, a végleges döntés közti mérlegelési idő; a második fázis pedig a várakozási idő a döntés meghozatala után. Ezt követően a jelentkezőnek életkorától függően 6, illetve 3 hónapi várakozási idő után kérelmét meg kell erősítenie. Ha kitart elhatározása mellett, akkor a beavatkozásra újabb 6, illetve 3 hónap után kerülhet sor - vázolja a megkerülhetetlen lépéseket a liberális politikus.  Huszonhat éves kor alatt tehát minimum egyévnyi gondolkodásra, várakozásra készteti a jogalkotó a pácienst. A várakozási időt csak akkor lehet elengedni, ha egészségügyi okokból kérik a  beavatkozást. A kérelem benyújtásakor az orvosnak kötelező lenne tájékoztatnia a műtétre jelentkezőt a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás veszélyeiről, valamint arról is, hogy a folyamat visszafordíthatatlan. Az előírt várakozási idő biztosítja, hogy a 18-20 éves lány ne hirtelen felindulásból, vagy valamilyen érzelmi csalódás miatt kérhesse a végleges sterilizálást.

A korlátozottan cselekvőképes emberek esetében a műtét elvégzéséhez az érintett által megnevezett jogképes felnőtt, illetve a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ha a hozzájárulást a cselekvőképtelen személy nem kapja meg, bíróság dönt a műtét elvégezhetőségéről.

„Azért nem támogattuk a magasabb korhatár bevezetését, mert a magyar jogrend szinte semmilyen kérdésben nem tesz különbséget a nagykorú állampolgárok között” – hangsúlyozta Gusztos Péter, hozzátéve, hogy 18 éves korban mindenki szabadon dönthet vagyonáról és életéről. Korhatárt egyedül néhány kivételes esetben szabnak a jogszabályok 18 éves kor után. Ilyen például a köztársasági elnök, illetve az alkotmánybírósági elnök posztjáért való indulás. "Döntésünknél azt is figyelembe vettük, hogy a férfiaknál a sterilizálás visszafordítható folyamat, így ez egy ideigelenesen választható fogamzásgátlási eszköz is lehet" - folytatta a liberális politikus, aki szerint helyes lenne, ha a családtervezés felelősségét és terheit a férfi nem hárítaná át partnerére.

"A kérdés már eldőlt" – jelentette ki az SZDSZ ügyvivője, majd folytatta: a népi kezdeményezés a közvetlen demokrácia legpuhább eszköze, csak arra kötelezi az Országgyűlést, hogy az adott témát tárgyalja meg, de nem kötelezi semmilyen döntésre. A politikus szerint semmilyen változás nem várható az ügyben.

A sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával. Ez a korhatár például Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, míg Spanyolországban 18 év.