Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen

2007. április 20., péntek, 11:47 • Utolsó frissítés: 2007. április 20., péntek, 11:48

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#4)

Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.

A piramis rekonstrukciója Kőnig
Frigyestől. Madártávlat

Pedig az 1890-es években is születtek tervek a hegy „újrahasznosítására”. Még ha ezek minden korábbinál elképesztőbbek is voltak – derül ki Vadas Ferenc építészettörténész tanulmányából. Itt van például a millenniumi piramis ötlete, amelynek névtelen szülőatyja ezer nap alatt akart megépíteni egy ezerméteres piramist („takarékosabb változatában” csak ezer láb, 316 méteres lett volna), amely hétszer magasabb, alapterületét tekintve tizenkilencszer, köbtartalmát véve pedig 129-szer nagyobb lett volna, mint a Kheopsz-piramis – ha elkészül. Persze nem készült el, olyannyira komolytalannak tartották az ötletet, hogy még csak nem is iktatta kormányhivatal. A plánum nem határozta meg pontosan, hogy a fővárosban hol is állt volna a piramis.

Nem úgy, mint Willheim Adolf 1893-as tervezete, amely kifejezetten a Gellértre íródott. A Mutual Life Insurance Company főfelügyelője is, aki tehát nem volt „szakmabeli”, éppúgy antik mintákat követett volna, mint névtelen piramisos társa. Vadas szerint ennek az volt az oka, hogy a millenniumi felbuzdulás idején nem csak az előző ezredévnek akartak emléket állítani, de a következő ezer évre akartak valami maradandó monumentumot örökül hagyni. Így tehát akár ésszerűnek is tetszik, hogy olyan építészeti emlékek szolgáltak mintául, amelyek már „bizonyították” tartósságukat, így eshetett a választás a piramisokra és Willheim plánumában az athéni Akropoliszra.

Az Akropolisz a világító Hungária szoborral. Fényírda

A főfelügyelő truvája egy ión stílusú panteon volt, amely mintegy alapjául szolgált volna egy „villamos világítású kolosszális” Hungária szobornak, amelyik „jobb kezében magasra emelt fáklyával, a ballal kardra vagy a magyar címerre” támaszkodna. „A fáklya, valamint a Hungária diadémja éjjel villanyfényt szórna a testvérvárosokra: Budára és Pestre, valamint a kiemelkedő épületekre és a Dunára és hídjaira, az emlékművekre stb. és a királyi palota, a Duna-part és a pesti monumentális épületek, továbbá a városligeti kiállítási épületek látványa ebben a villanyvilágításban csodálatos és meseszerű lenne a hazai és a külföldi nézők számára egyaránt” – áradozott a német nyelvű tervezet szerzője.

Willheim elképzelése kapcsolódik Széchenyi eszméjéhez, amely ekkoriban már, mint a magyarság ezredéves történelme egészének szimbóluma, a „Nemzeti Pantheon” élt tovább , és olyan monumentális épületet kívánt létrehozni, amely magába foglalná a nemzet nagyjainak igazi vagy szimbolikus sírját, szobrát vagy képmását, a nemzeti történelem legfontosabb eseményeinek ábrázolását – írja vadas Ferenc. Ez ugyan nem valósult meg, de a millenniumi emlékmű programjába is átszűrődött: ott a honfoglaló vezérek lovasszobor-csoportja jelképezi a honfoglalást, a kolonnádban elhelyezett királygaléria pedig (amely Szent Istvánnal kezdődik és eredetileg Ferenc Józseffel végződött) az államiság ezeréves fennállását. A Gellért-hegyi helyszín sem törlődött véglegesen, a XIX. század utolsó éveiben többször is szóba kerül a Citadella helyén egy múzeum vagy panteon létrehozása.

Ha a mai turista felcaplat a hegyre sem panteont, sem Akropoliszt, sem Üdvleldét nem lel, viszont a festői táj mellett elképesztő szeméthalmokat láthat. A prózai XXI. század elején nem kell okvetlenül a XIX. század magasztos eszméibe kapaszkodni, de a szemetet azért eltakaríthatná valaki, s tán ezzel is bebocsáttatásra találna a magyar Walhallába.

Zádori Zsolt

« Hungária kolosszus

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#4)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.

4 HOZZÁSZÓLÁS

2007. november 22., 14:21

Lonkai Péter János

Még most is ragyogó ötlet lenne a Nyugati Pu. csarnok átalakítása többfunkciós sportcsarnokká, sőt a Kormányzati Negyed talán jobban elférne a Ferdinánd híd-tól északra elterülő hatalmas (részben üres) területen.De, hogy lehetne praktikusan és nem túl drágán kialakítani a pályaudvart? lpj

2007. április 22., 08:30

ezisteis

Szobrot a hegyre őböszmeségének !

2007. április 21., 08:15

sz.gyerek

Ìgy igaz, ahogy írod "Pista", de vajjon miért lett ez így? A rendszerváltás meghozta nekünk a szabadságot, amit ahányan vagyunk, annyiféleképpen értelmezünk. Egyesek úgy gondolják, hogy most bármit szabad (szemetelni, disznólkodni, lopni, csalni stb). Nem kell többé tekintettel lennünk másokra, az egyéni érdek a legfontosabb és ennek mindenekfeletti érvényesítése az szabadságjogok közé tartozik. (Most éppen az az érdekem, hogy megszabaduljak a döglött mosógépemtõl, kivágom tehát a kocsimból, aztán majd a lejtõn legurulva helyet keres magának. Az állam majd úgyis rendet csinál - csakhogy nincs már többé aki ezért megbüntetne és nincs a sok ingyen munkaerõ, katona, Kisz-fiatalok sem akik takarítanának. A jóérzésü, spontán szervezõdõ rendcsinálók akcióznak dicséretesen, de nem képesek rendet csinálni az egész országban.) Attól félek, ez gondolkodási defekt lehet az embereknél és nagy csoportokat sújt. "Ha nem látja senki, akkor nem bün". Letagadom. A kilátástalan helyzetü hajléktalanok pedig a világon mindenütt szemetelnek. Talán ezt nem is lehet felróni nekik. Az, hogy léteznek, mindnyájunk "sara". De csak kevesen vagyunk, akik egy jottányit hajlandók csökkenteni a saját életszínvonalukon, hogy valamilyen formában segítsenek. Másokra is (meg a környezetünkre is) gondolni ma már nem divat, legfeljebb a politikusok kampánybeszédeiben. Hosszú.....

2007. április 20., 14:52

Pista

Nem kötelező felmenni a hegyre, ha csak a hetes buszon utazunk onnan is látni azt a rengeteg szemetet. Van ott minden én még egy kidobott mosógépet is láttam a hegyen, arról már nem is beszélve, hogy a csövesek beköltöztek a sziklákra és az egész az ő lomjaikkal is tele van. Elég lehangoló látvány egy turista látványossághoz képest, de ez szerintem csak tükrözi a magyar valóságot. Pár éve még nem volt ennyire retkes az ország most meg mindenhol csak szemét van. Én azt utálom az egészben ha valakinek a saját otthonáról van szó akkor mindenki ügyel a tiszaságra, ha meg nem akkor meg szarik bele. Szerintem oda kéne adni a hegyet a turistáknak azok talán gyorsabban rendbe teszik mint mi, mert mi nem becsüljük meg eléggé!