Januártól átlagosan 30 százalékkal csökkentették a gyógyászati segédeszközök támogatását, és korlátozták a felírható mennyiségeket. Az Egészségügyi Minisztérium célja a pazarlás megszüntetése volt, az érdekvédők szerint viszont inkább az ellátás romlott, és a betegek terhei növekedtek.
Míg egy háború előre kalkulált veszteségei jó esetben is csak megsaccolhatóak, a megszorító intézkedések „áldozatai” általában előre kiszámíthatóak. A támogatások drasztikus csökkentését előirányzó egészségügyi reform miatt másfélmillió gyógyászati segédeszközt használó beteg került nehéz helyzetbe, miután támogatási keretük a 2006. december 29-én hatályba lépő rendelet alapján 2007-ben 48 milliárd forintról 35 milliárdra csökkent.
© Horváth Szabolcs |
„Aki ezeket a szabályokat hozta, nem tanult anatómiát: a bélnek nem lehet azt mondani, hogy ne mozogjon. Ha eszem, azért, ha nem, azért megy a hasam” – panaszkodik Katalin, aki hasfalára kiszájaztatott vékonybelét háromóránként üríti katéter segítségével. Tavaly december óta azonban a korábban használt, és államilag 100 százalékosan támogatott kötszereket csak korlátozott mennyiségben kaphatja meg. A hagyományos sztómaterápiás eszközökben ugyan részesülhetne, de ezek számára teljesen feleslegesek.
Tavaly év végéig sebe szakszerű ellátására napi 5-6 modern, nagy váladékfelszívó képességű hidrokolloid kötszert ingyen írt fel háziorvosa, azóta legfeljebb napi egyet kap, és még egyet vásárolhat kedvezményesen (207 Ft/darab) méltányossági kérelemre. A fennmaradó minimum 3 kötszer – támogatás nélkül – naponta 9000 forintjába kerülne, amit nem képes kigazdálkodni havi 57 ezer forintos rokkantnyugdíjából. Katalinnál még 1987-ben diagnosztizálták a krónikus vastagbél-gyulladást, azóta vastagbél nélkül él. Orvosi műhiba miatt tucatnyi műtéten esett át, csalódott már munkatársaiban, párkapcsolataiban is, de életösztöne sose hagyta cserben. „Eddig szaunába jártam, külföldre utaztam, elvégeztem a nővérképzőt, igyekeztem emberhez méltó életet élni, s nem hagyom, hogy rákényszerítsenek arra, hogy ne menjek emberek közé” – mondta nem kevés elszántsággal a hangjában.


iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Kinyomtatom
Továbbküldöm
Hozzászólások (#3)
Megosztom




Egészségügyi reformra szükség van!De ez nem reform,hanem kapkodó ötletroham,amit ráadásul cezaromániás emberek vezényelnek.Legújabb gyöngyszem a tetanuszhiányra adott miniszteri magyarázat,mi szerint nem a tetanusz kevés,hanem túl sok embert oltanak be.Ilyen kioktatás már volt,az ötvenes években Marosán Györgynek tulajdonitott mondás,hogy nem a zsemle kicsi,hanem a pofátok nagy.Ezt a korszakot idézik a natirális keretszámok is.<br>