Gráf: külföldiek 2011-ig biztosan nem vásárolhatnak földet

Magyarországon a földkérdést mielőbb rendezni kell ahhoz, hogy az agrárgazdaságban átlátható viszonyok teremtődjenek, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a modernizációs folyamatok segítésére - ebben egyetértettek a Magyar Agrárkamara által szervezett, a termőföldtulajdonról, -használatról és a termőföld védelméről rendezett tanácskozás résztvevői.

A külföldiek földvásárlási tilalma 2011-ig biztosan érvényben marad Magyarországon – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Utalt arra, hogy a kormányzat megpróbálkozik a moratórium időszakának hároméves meghosszabbításával, Gráf József azonban személy szerint kevés esélyt lát arra, hogy ehhez a Európai Unió hozzájáruljon.

A Magosz továbbra sem járul hozzá, hogy jogi személyiségű társas vállalkozások földtulajdont szerezhessenek Magyarországon – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke.

Raskó György agrár-nagyvállalkozó, korábbi volt földművelésügyi államtitkár azt szorgalmazta, hogy a földhasználat viszonyait rendezzék az illetékesek a parlamentben jogszabályokkal. Vagyis biztosítsák a földet művelők számára, hogy befektetéseiket biztonságosan kamatoztatni tudják az általuk művelt földeken. Kitért a birtokrendezés fontosságára, mivel a megművelt területek elaprózottak, holott gazdaságos műveléshez megfelelő parcella, táblanagyság lenne szükséges. Jakab István szintén az átlátható viszonyokat szorgalmazta a földügyekben, rámutatott: pontos adatokra lenne szükség a birtokrendezéshez, ám szerinte ma ezek nem állnak rendelkezésre.

Az ország uniós csatlakozásakor eredetileg tízéves moratóriumot kért a külföldiek földvásárlása tekintetében, az átmeneti mentességet azonban csak hét évre kapta meg. Az agrártárca irányítója jelezte: a mentességi kérelem indokai jelenleg is fennállnak, vagyis a termőföld árában meglévő uniós tagállami különbségek még mindig megvannak. Az életképesnek tekinthető agrár-gazdaságok pozíciói még nem szilárdultak meg eléggé. A nagyobb mértékű, külföldi vagy jogi személy általi földvásárlás esetén romlana a jövő nemzedékének földvásárlási esélye, és beszűkülnének a vállalkozási lehetőségek is.

A miniszter jelezte, hogy a földhasználat általános jellemzői Magyarországon az uniós csatlakozást követően sem változtak. Azaz a kisebb nagyságú földterületeken elsősorban egyéni gazdálkodók, míg a nagyobb területeken főként társas vállalkozások gazdálkodnak. Adatai szerint 300 hektár feletti birtoknagyság az egyéni vállalkozók kezében valamivel több mint 56 ezer hektáron van, míg a társas vállalkozások 1,85 millió hektáron gazdálkodnak 300 hektáros birtokméret felett. Az egyéni földhasználó birtoknagysága a 2005-ös KSH adatok szerint átlagosan 3,4 hektár, a gazdasági szervezetek átlagos földterülete pedig ugyanezen adatok alapján 486 hektár volt.

Magyarországon a gazdálkodók jelentős hányada bérelt területen gazdálkodik, a 300 hektár feletti területek 46,9 százalékát bérlik az egyéni gazdálkodók, míg a gazdasági szervezetek az ugyanilyen birtoknagyság tekintetében 92,6 százalékban bérelt földön termelnek. Magyarországon 2006-ban a földtulajdon 83,1 százaléka volt természetes személyek tulajdonában, 11,7 százaléka az állami tulajdon, míg 5,2 százalék az úgynevezett egyéb tulajdon aránya.

Földet Magyarországon jelenleg legolcsóbban az északi területeken lehet szerezni, itt a jó minőségű földért hektáranként 200-500 ezer forintot kell fizetni. A legdrágábbak a földek a Dél-Dunántúlon, ahol a jó minőségű földek ára 500 ezer és egymillió forint között mozog.