A szakiskolások tudásszintje mexikói

Kis iskolák és szakképzés. Ugyan régóta azonosíthatóak a tényezők, amelyek a közoktatás rákfenéjének tekinthetők, de az állam jó ideje képtelen javítani a siralmas helyzeten. A közoktatás modernizációjára most irgalmatlanul sok pénz érkezik az uniótól, de meglehet, hiába. Liskó Ilona oktatáskutató a közoktatás változásairól.

© Mizik Marcell

L. I.: Ez így van. Nem véletlen, hogy az önkormányzatisággal negyvenévnyi totális állami tapasztalat után mindenki rokonszenvezett, de szembe kell nézni azzal, hogy a helyi döntésekre alapozó oktatási rendszerrel csak kínkeservesen lehet megvalósítani az állam által szorgalmazott szolidaritást, esélyegyenlőséget vagy felzárkóztatást a közoktatásban. Eleinte azt gondoltuk, hogy a helyiek a körülmények ismeretében bölcsebb döntéseket hoznak, mint a központi hatalom, de tapasztalnunk kellett, hogy ez nincs így. A hátrányos helyzetűek mindig rosszul járnak, mert a többségi akarat érvényesül. A magyar társadalomban pedig még nem tudatosodott, hogy a leszakadás és a kirekesztés nem csak a cigányoknak és a szegényeknek rossz, hanem hosszú távon a többségnek, a középosztálynak is.

hvg.hu: De mi ennek az oka?

L. I.: Talán az, hogy a rendszerváltás utáni versenyhelyzetben folytatott kíméletlen önérvényesítés közepette a többség elutasítja a leszakadókat, a sikerteleneket, a szegényeket, a segítségre szorulókat. Ebben élen jár a társadalom derékhadát jelentő alsó középosztály, amely nagyon nehezen stabilizálja saját törékeny helyzetét. Most fejeztünk be egy vizsgálatot, amely szerint a pedagógusok harminc százaléka kemény előítéltekkel viseltetik a hátrányos helyzetűekkel, köztük a roma szegényekkel szemben; míg másik harminc százalék burkoltan előítéletes. Vagyis a többség meg van győződve arról, hogy a szegények saját maguknak köszönhetik a rossz sorsukat. A kutatást olyan pedagógusok körében folytattuk, akik integrációs programban vesznek részt, vagyis a többi iskolában ennél még rosszabb helyzetet feltételezhetünk. Ha pedig az állami alkalmazottként dolgozó értelmiség ilyen állásponton van, a társadalom más csoportjaitól sem várható ennél jobb. Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy valakik önhibájukon kívül is kerülhetnek kirekesztett helyzetbe.

hvg.hu: Miért van az, hogy a jogalkotási folyamat elején többnyire markánsan integrációpárti jogszabály-tervezetek az elfogadásuk idejére felpuhulnak, sőt akár még a szegregációt is erősítik?

L. I.: Általában nem a rendelkezések erősítik a kirekesztést, hanem a gyakorlati megvalósításuk. Nincs olyan jogszabály, amit ne lehetne kijátszani, s nálunk ennek sok „jó tapasztalata” és óriási hagyománya van. A szülők, az iskola és a fenntartó is megkeresi a maga kiskapuját. Emellett a rendelkezések betartásának nincs kontrollja, léteznek ugyan a jogérvényesítés demokratikus intézményei, de az eljárások alkalmazásának rutinja még nem alakult ki. Éppen azoknak a kirekesztett embereknek kellene ezeket igénybe venni az őket ért sérelmek miatt, akiknek rendkívül gyenge az érdekérvényesítő képességük. A cigány szülő például a közoktatási törvény alapján beperelhetné a szegregációt fenntartó önkormányzatot, de ez eszébe se jut. Sok pedagógus panaszkodik amiatt, hogy a hátrányos helyzetű szülők, ha valamilyen sérelem éri őket, „azonnal berohannak az iskolába, és ordibálnak a tanárokkal”. Az ilyen viselkedést a tanárok mélységesen megvetik és elutasítják, de az nem jut eszükbe, hogy ezek az emberek azért viselkednek így, mert soha senki nem tanította meg nekik az érdekérvényesítés konszolidált eljárásait.

hvg.hu: Egyesek szerint amíg a szabad iskolaválasztás joga az általános iskolákra vonatkozóan is megmarad, lehetetlen oldani a szegregáción.

L. I.: Nincs realitása annak, hogy megszüntessék a szabad iskolaválasztást. Ezt semelyik kormány nem meri megtenni, mert a középosztály ragaszkodik megszerzett jogaihoz, és túlságosan friss még a bürokratikus eszközökkel korlátozó szocializmus emléke. Pedig Európában már általános tapasztalat, hogy gyengíti a társadalmi kohéziót, ha már az iskolában elkülönülnek egymástól a különböző társadalmi rétegekből jött gyerekek.