Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

Domokos Endre János, a korábban jogerősen föloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület egykori elnöke a hvg.hu érdeklődésére azt mondta: a mostani megemlékezést nem szervezetek, hanem magánszemélyek szervezték, köztük ő is. A magát hungaristaként meghatározó Domokos szellemi-politikai elődjének Szálasi Ferencet tartja. Úgy fogalmazott: „Az a nyilasterror nem volt annyira fekete, mint amennyire festik. Tény, hogy történtek Budapesten kilengések, de a kormány tudta és akarata nélkül. […] Amíg a kormány a helyén volt és volt rá hatalma, addig a kilengéseket megtorolta.” Kilengéseken Domokos azt érti, hogy „valaki látott egy zsidót, és bántalmazta”. Szálasinak „az utolsó törvényes államfőként” kötelessége volt az országot minden irányból megvédeni. A hvg.hu további kérdésére Domokos úgy felelt: 1945 óta azért nincs törvényes államfő, „mert a magyar alkotmány azóta föl van függesztve”.

Ellentüntetők © Szegő Péter

A megemlékezés kezdetekor pár tucat ellentüntető előre be nem jelentett demonstrációt, flash mobot - spontánnak látszó utcai akciót – rendezett. A résztvevőknek sárga csillagokat, rózsaszín háromszögeket, piros szíveket, osztottak ki, amiket az antinácik magukra ragasztottak. A megmozduláson magánemberként résztvevő Léderer András, a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak az elnöke hangsúlyozta: „Az ember ilyenkor zsidó, cigány, meleg, értelmi fogyatékos, kommunista és liberális egyszerre”. Az ellendemonstráció résztvevői egy adott jelre sort képeztek, tarkójukra tették a kezüket, emlékeztetve a nácik áldozataira. Nem sokkal később a demonstrálók akciója békésen véget ért.

Közben a Hősök terén egymást követték a felszólalások. „A világnézetek küzdelmében a sötét és gonosz, minden természetes rendet elpusztítani akaró liberalizmus és bolsevizmus győzött. A mennyiség legyőzte a minőséget” – adta meg az alaphangot Illés Zsolt. A május 9-ét ünneplőket „politikai bűnözőknek” nevező első szónok szerint „őseink dicső példáinak sokaságából tudunk erőt meríteni". „Budapest védőinek a bolsevik hordák elleni hősies küzdelme a bajtársiasság és az európai sorsközösség-vállalás felemelő példája. Harcuk jogosságához és igazságához nem fér kétség. Akkoriban – mint manapság – Európa bestiális gyilkosai mögött a hazátlan, pénzkapitalista nemzetköziség rejtőzött, melynek legfőbb célja a fehér ember öntudatlan egyeddé alacsonyítása és így minden javának megszerzése”- folytatta beszédét.

A Tudós-Takács János művésznéven szereplő Takács János, David Duke A Zsidó szupremácia - zsidókérdés amerikai szemmel című könyvének fordítója – Ungváry Krisztián szerint „Lázár” fedőnéven egykori III./III-as, – kifejtette: a Budapestért folytatott „hősi, legendás harc nem volt hiábavaló, mert a német és magyar csapatok megakadályozták, hogy Sztálin hordái eljussanak az Atlanti-óceánig és megsemmisítsék a nyugati civilizációt és kultúrát”. (Megjegyzendő, hogy 1944 végére a nyugati szövetségesek elfoglalták Franciaország, Belgium és Luxemburg túlnyomó részét, tehát ha Budapest egy nap alatt elesett volna, a Vörös Hadsereg akkor sem juthatott volna ki az Atlanti-óceánig. – Sz. P.) „A Budapestért vívott ütközet […] romba döntötte a materializmus bábeli tornyát. A materializmus gyakorlatilag megdőlt, amikor Budapestet védték a hőseink és amikor kitörtek” – szögezte le.

Matthias Fischer, a Német Nemzeti Demokrata Párt, Mittelfranken megyei körzetvezetője a német-magyar bajtársiasság múltjáról és jelenéről emlékezett meg.

Robin Liebers, e párt ifjúsági szervezetének delegáltja szerint 1945 tavaszán a háború igaztalanul ért véget. Kifejezte háláját a dicsőséges Waffen SS iránt. Az Angol Nemzeti Front képviselőjeként fölszólaló Stephen Swinfen reményét fejezte ki, hogy „a jövő a miénk lesz”. A spanyol Luis Muñoz szerint a fő ellenség „a kapitalizmus, a judaizmus által befolyásolt telhetetlen rendszer, amelynek célja, hogy radikálisan kiirtsa mindazt, ami világuralmuk ellen van.” Muñoz szerint a nacionalisták ellenállnak ennek a törekvésnek, de komoly problémát okoz a liberális demokrata burzsoázia legyőzése. A német Eckart Braeuniger, a Nemzeti Demokrata Párt országos pártigazgatója egyebek mellett azt kérte hallgatóságától, hogy legyenek „a tűz őrzői és őrök a legsötétebb éjszakában”.

Koszorúzás a Hősök terén © Szegő Péter

Ezután egy szónok megemlékezett mindazokról, „akik hősi halált haltak népünkért és fajunkért a vörös mocsok elleni harcban”, megemlítve mások mellett a Magyar Királyi Csendőrséget, a Waffen SS-ben harcoló többnemzetiségű katonákat, a Prónay-különítmény tagjait és a hungarista harci egységeket. A hosszú fölsorolás alatt a háttérben német katonadal szólt.

A rendezvényen megjelentek képviselői ezután megkoszorúztak egy „Vér és becsület” feliratú, tetején rohamsisakkal díszített keresztet, majd zárásként elhangzott a magyar Himnusz, a "Deutschland, Deutschland, über alles", és egy nyilaskeresztes induló.

Szegő Péter