"Háborús bűnösök is vannak a 301-es és 298-as parcellában"

Minden bizonnyal vannak háborús és népellenes bűncselekmények miatt kivégzett személyek a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es és 298-as parcellájában, ahová a kommunizmus áldozatainak egy részét is temették - mondta szerdán Rainer M. János, az 1956-os Intézet Közalapítvány igazgatója.

Az akkori hatalom "mindenféle kivégzett eltemetésére" használta ezt a területet, "nem válogattak a politikai köztörvényes, ezen belül az államellenes vagy a háborús bűnösök" között. A korábban részletesen feltárt 301-es parcella erről teljesen meggyőző bizonyítékokat szolgáltat - közölte.

Rainer M. János © Túry Gergely

Rainer M. János kifejtette: a mai napig nyugszanak a 301-es parcellában, akiket az 1956-os forradalomban való részvétel miatt végeztek ki, de vannak ott háborús bűnösök is. Ez utóbbiak között találhatók olyanok, akiket az 1942-es újvidéki vérengzés miatt ítéltek halálra, ám csak 1956 után kerültek az igazságszolgáltatás elé. Megfogalmazása szerint a kommunista államhatalom a 298-as és 301-es parcellákat az elítéltek jeltelen eltemetésére használta, tekintet nélkül az elhunytak politikai meggyőződésére. Így kerülhettek egymás mellé például a nyilasok, kémkedésért elítéltek és az 1956-os forradalmárok.

A médiumokban megjelent híreket, miszerint a nyilas pártvezér majd miniszterelnök Szálasi Ferenc is a 298-as parcellában nyugodhat, Rainer M. János sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta. Egyes történészi feltevésekre, miszerint Szálasit Lukács Ferenc álnéven temették volna el, így reagált: Lukács Ferenc valóságos személy volt, aki nem azonos Szálasival. Lukács Ferenc nyilasként zsidókat végzett ki, emiatt neki sincs helye a hősi halottak között. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak ebbe a két parcellába, hanem "alkalomszerűen" még néhány másikba is temették 1945 után a politikai elítélteket, így Szálasi is ezek valamelyikében lehet. Példaként hozta fel, hogy két 1956-os szabadságharcost, Dudás Józsefet és Szabó Jánost másik parcellában temették el, Rajk László korábbi belügyminisztert 1949-ben a gödöllői autóút mellett hantolták el, míg Nagy Imre miniszterelnök holttestét csak a hatvanas évek elején vitték a 301-es parcellába.

Tájékoztatása szerint a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Boross Péter egy öttagú történészbizottságot kért fel arra, hogy a 298-as parcella emléktábláján feltüntetett nevek közül válasszák ki "a hazáért haltak hősi halált" állításnak megfelelőket, az erre méltatlanokat pedig szűrjék ki. Ez utóbbiak közé tartoznak a bori munkatábor tömeggyilkosai - emlékeztetett.

Munkájuk módszereként két változatot említett: az 1956-os Intézet Közalapítvány által megállapított hősi halált haltak listáját kell összevetni a 298-as parcella emléktáblájával, a másik, több energiát követelő verzió pedig a korabeli periratok levéltári vizsgálata. Utóbbiak segítségével megállapíthatók, hogy a táblán szereplő személyeket milyen okokból ítélték el. A 298-as parcellába temetett személyekkel kapcsolatban megjegyezte: "senki sem tudja, ki mindenki van ott", azonban személyazonosságuk felfedése csakis tudományos módszerekkel lehetséges, exhumálásokra nem kerül sor. A feltáró munka előreláthatóan néhány hónapot biztosan igénybe vesz - tette hozzá.