Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Nemhogy második esélye nincs a legtöbb cigány középiskolásnak, de még első sem. Az állami finanszírozású, önkormányzati fenntartású iskolarendszer képtelen megbirkózni a feladattal – állapította meg egy cigány fiatalok középfokú oktatásáról szóló konferencia. Az uniós pénzek sem segítenek, ha nincs mögöttük színvonalas oktatáspolitika.
© Stiller Ákos |
A kutató arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak az általános iskolákban, hanem a középfokú oktatásban is jelen van a szegregáció. Azokban az intézményekben például, amelyekben sok a roma tanuló, hetven százalék felett van a hátrányos helyzetűek aránya.
Liskó eredményként könyvelte el, hogy az általános iskolákból tovább nem tanulók aránya az utóbbi tíz évben a hatodára csökkent, és most már nem éri el a tíz százalékot. De ezzel együtt sem sikerült az oktatási hátrányokat mérsékelni, maradt a szakadék, mert a többségi lakosság képzési szintje is megugrott, és a munkaadók által megkövetelté is megemelkedett. Ezt maguk a romák is érzékelik, mint kiderült: a szakiskolákban végzettek egyharmada később leérettségizett. Éppen ezért a kutató kulcskérdésnek tekinti, hogy sikerül-e jelentősen növelni az érettségiző cigány gyerekek arányát.
A jelenlegi finanszírozási rendszer mellett az önkormányzati iskolákra aligha számíthatunk a hátrányok felszámolásánál – állította Derdák Tibor, az alapítványi fenntartású Dr. Ámbédkar Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója. Elgondolkodtatónak tartja, hogy az állam által az egyházaknak biztosított kiegészítő normatívák versenyelőnybe hozzák az egyházi fenntartású intézményeket. Havas Gábor szociológus szerint a kisegyházak ebben komoly lehetőséget látnak, ami sok esetben hasznos a cigány közösségeknek is, de előfordul, hogy ezek az iskolák a maguk sajátságos pedagógiájukkal és ideológiájukkal a jelenlegi viszonyokba való beletörődést sugallják.
Kinyomtatom
Elküldöm
