A Magyar Nemzet és a cigányok

Számukra norma a bűnözés, amit szinte az anyatejjel szívnak magukba; ahol többségbe kerülnek, ott a pusztulás lesz az úr; gyalázzák, gyűlölik a magyarokat; pedig soha ennyi pénzt nem kaptak az államtól, mint manapság – írta a polgári napilap a cigányokról. A cigányság világnapja szerdán, pénteken pedig rasszizmus elleni világnap. Ma kedd van Magyarországon.

Társadalmi célú hirdetés. Két petével

„A magyarországi roma családok többségében – ez a hazai cigányok körülbelül hetvenöt százalékát jelenti – norma a bűnözés, szinte az anyatejjel szívják magukba. Köreikben a »szerezd meg mindenáron« sajátos éthosza uralkodik. Nem teszik magukévá, és nem is akarják a magukévá tenni a többségi erkölcsi normákat. S erre a többségi társadalom felelős rétege nem is motiválja őket. Sőt. A pozitív megkülönböztetéssel, valamint a kirekesztésről és az előítéletekről szóló ostoba mesékkel még szítják is bennük a gyűlöletet a magyarság iránt. […] A politikai korrektség, vagyis a problémák letagadása jelenti az igazi veszélyt. Cigánybűnözés márpedig van, és lesz is; sőt erősödni fog, míg egy épeszű politika nem kezd a dologgal valamit” – írta március 5-iki cikkében Balavány György. Ugyan nem tudni, a szerző honnan veszi a „kb. 75 százalékos” arányt, ám sorai esszenciálisan tartalmazzák a Magyar Nemzet más írásaiban is fellelhető tételeket: cigány etnikai bűnözés van, és az tehet róla (a „liberálisok” meg a kormány), aki ezt titkolja, és integrációról papol. Sőt az anyatej emlegetése némileg emlékeztetnek Bíber József Tibornak, a Jobbik „cigánybűnözési” szakértőjének genetikai vonatkozásokat megpendítő szavaira is, miszerint „a cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözés egy részét”.

Balavány egyenesen lapjának roma szakértőjévé avanzsált azzal, hogy februárban meglátogatott két falut (Csenyétét és Gadnát), és Cigány világ Észak-Magyarországon címmel kétrészes riportban dolgozta fel élményeit (febr. 16.; 23.). Kétségtelen volt miről írni, az egyik helyen bestiálisan megöltek egy idős asszonyt, s mindkét mély szegénységben vergődő faluban rettentően sok vagyon elleni bűncselekményt követnek el. A riporter, aki Babits-idézetekkel és költői képekkel (pl. „Gadnán az ég is piszkos”) teszi kontrasztossá írását, nem fél kimondani vélt igazát, a „konok szomorú tényt”: az állam által túltámogatott roma családok legtöbbje jövedelmét „bűncselekményekkel egészíti ki”, és „ahol a roma lakosság túlsúlyba kerül, a pusztulás és a mindennapi agresszió válik jellemzővé”. Utóbbi megállapítás szinte szó szerint került át az egyik kocsmai beszélgetésből, azt egy magyar férfi mondja neki, tehát akceptálható, nem pedig egy erősen dülöngélő cigány („nyílván nem a széltől”) vagy egy olyan, aki a riporter meglepetésére – mint írja – az utca közepére vizel.

A Hír Tv és a Magyar Nemzet között mintaszerű az együttműködés. Nem csoda hát, hogy előbbi Célpont című műsora Balavány csapásán elindulva – mint hirdették – „előítéletek nélkül” számoltak be három idős ember aljas meggyilkolásáról. „Mindennapossá váló gyilkosságok. Brutalitás idősek ellen. Magukra maradt falvak, rettegő lakosok. A kisebbségi struccpolitika következményei. Célpontban az etnikai bomba” – szólt a bombasztikus felvezető. A műsorban megszólalt Kiss Tibor rendőr-alezredes, aki előbb elmondta, hogy kifejezetten nem szereti a cigánybűnözés fogalmának használatát, majd elismerte, hogy az elkövetők roma származású személyek. Nem lennék meglepve, ha a „feszesebb ritmus” miatt kerültek volna egymás mellé a mondatok, s élőszóban nem így követték volna egymást. Nem lehet kérdés, a filmkészítők magabiztosan hisznek megközelítésük helyességben, hiszen a film végén hetykén odavágják: „műsorunkat a panaszbizottságnál jelenthetik fel”.

Március 10-én aztán a Magyar Nemzethez került át a labda. Falvakat tartanak rettegésben a romák címmel közöltek tartalmi összefoglalót a tévés produkcióról. „Megdöbbentő riportot készített a Hír Televízió a közelmúltban súlyos, cigányok által elkövetett bűncselekményekről.” Megtudhatjuk, van olyan cigány elkövető, aki „unalomból” ölt. Mint ahogy a gyilkosságok brutális részletei mellett (az egyik 88 éves megerőszakolt áldozat szemét kinyomták, lábát levágták, fejét széthasították) „háttérként” még arról is tájékoztatják az olvasót, hogy soha ennyi segélyt nem kaptak a romák. A rövid híradásban a cigány/roma szó önállóan vagy szóösszetételben tizenegyszer fordul elő.