Fejtő Ferenc és József Attila vitatott barátsága

Három évvel ezelőtt rágalmazási pert helyezett kilátásba Fejtő Ferenc, akit az háborított fel, hogy a József Attila-emlékév alkalmából készült filmben kitagadtatott a költő baráti köréből. A HVG 2005. január 15-én megjelent cikke felvázolja a hétfőn 98 évesen elhunyt történész és József Attila közötti valós kapcsolatot, s annak utóéletét is.

„Németh Andor volt az Attila barátja, az volt, aki (...) tudta, hogy egy zseni. (...) Ha hallanak arról, hogy ki volt József Attila barátja, (...) én csak két emberről hallottam, aki megértette őt, Németh Andor és a Hatvany. (...) Amikor az első temetés volt, ezek ott voltak, ezek voltak ott, (...) a Fejtő Ferenc nem volt ott.” E cáfolat nélkül elhangzó állítást a József Attila-versek népszerűsítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Cserépfalvi Imre könyvkiadó lányától, Cserépfalvi Katalintól hallhatták a nézők. Noha a papa neve kétségkívül legendásan cseng, az mégsem állítható, hogy az Eszmélet után című négyrészes filmelégia rendezője, Jelenczki István e tárgyban koronatanúra támaszkodott volna. Az még csak hagyján, hogy az 1937. december 3-án öngyilkossá lett költő szárszói temetésén az akkor 3 esztendős Kati nem volt jelen. Ám sem a kérdező, sem a nyilatkozatot tevő nem lapozott bele Cserépfalvi Imre 1982-ben megjelent emlékiratába, amelyből - minden más dokumentummal és emlékirattal egyezően - kiderül, hogy a Szép Szó című folyóirat munkatársai s legfőképp a költő szerkesztőtársai, Ignotus Pál és Fejtő nemcsak hogy jelen voltak, de tevékeny részt vállaltak a temetés szervezésében is.

Fejtő Ferenc

Ha pedig a filmben Fejtő ellenében megnevezett esztéta, Németh Andor és a Szép Szót mecénásként támogató Hatvany Bertalan báró emlékezéseit is kézbe veszik, akkor megtudhatták volna, hogy Németh szinte mindegyik írásában többes számban beszélt önmagáról, Ignotusról és Fejtőről, mint a József Attilát szerető, tisztelő - és vele szemben olykor türelmetlen - Szép Szó-körről. Hatvanyt még az sem tántorította el az igazságtól, hogy malmai államosítása miatt 1945 után örökre összeveszett a „kollaboráló”, 1949-ig a párizsi magyar nagykövet, Károlyi Mihály sajtóirodáját vezető Fejtő Ferenccel. A szintén emigráns Hatvany 1975-ben, Párizsban úgy nyilatkozott Vezér Erzsébet irodalomtörténésznek, nem kívánja személyes vitáit érvényesíteni, „tehát egész határozottan kell mondanom, Fejtő Ferenc nagyon közel állt” József Attilához.

A Duna Televízióban már sugárzott filmsorozat kazettáit megtekintve a Párizsban élő Fejtő Ferenc történész több orgánumban is megszellőztette: követeli az általa sérelmezett valótlan állítások kivágását, s ha ezt a gyártó cég, a Duna Tv-hez kapcsolódó Dunatáj Alapítvány nem teszi meg, akkor hitelrontási és rágalmazási pert indít mind az alkotó, mind a nyilatkozó ellen. A HVG felvetésére, hogy az ő reputációját aligha rendítheti meg egy olyan munka, amely noha az alkotók szándéka szerint „a rárakódott sablonoktól kívánja megtisztítani a József Attila-képet”, az irodalomtörténet megállapításait viszont rendre mellőzi - lásd Eszméletvesztés című írásunkat -, Fejtő azzal indokolta szokatlan elszántságát: elege van az évtizedek óta „új és új köntösben jelentkező képtelen” vádakból. A Duna Tv ügyvezető alelnöke, Szekeres László levélben tolmácsolta az inkriminált film készítőinek retirálását, Fejtő ígéretet kapott, hogy a további sokszorosítás előtt a műből kimetszik a sérelmezett részt.

Fejtő és a nála négy évvel idősebb József Attila kapcsolata még az 1930-as évek legelejére nyúlik vissza, akkortájt még mindketten a népi-nemzeti felfogással kacérkodó, ám már balfelé nyitó Bartha Miklós Társaság tagjai voltak. Fejtőre, a 21 esztendős bölcsészhallgatóra a reveláció erejével hatott a ma már kultuszversként emlegetett Tiszta szívvel. Azt is többször megvallotta, hogy ő maga e vers hallatán hagyott fel a rímfaragással. Az ismeretségből hamar barátság lett, már amennyire az öntudatosan dacos, önnön nagyságát kezdettől természetszerűen hangoztató József Attilával barátkozni lehetett. „Kedves jó fiú volt (...), okos, kitűnő vitapartner, s persze megéreztük benne a nagy költőt, de (...) valami mégis mindig rejtve maradt előttünk belőle” - összegezte még egy tíz évvel ezelőtti interjújában is Fejtő, akinek élete - s ez irodalomtörténeti tény - ettől kezdődően szétszálazhatatlanul fonódott össze József Attiláéval. 1932-ben közösen rugaszkodtak neki - immár illegális kommunistaként - a Szabadon című, engedély nélkül sokszorosított füzet szerkesztésének (melynek irányt kijelölő programverse a Munkások című József Attila-költemény volt). Ugyanebben az évben Valóság címmel legális - ám az első szám után rögvest be is tiltott - folyóirat is kikerült a kezük alól, s ennek következtében Fejtőt, mint főszerkesztőt börtönbüntetésre is ítélték.