Mi épül a zsinagóga nyakára?

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (Mazsihisz) vezetésének tiltakozása ellenére megkezdődött a Herzl Passage projekt építése: a Dohány utcai zsinagóga közvetlen környezetében. A beruházó cég eredeti tulajdonosa nem más, mint a Mazsihisz egykori elnöke, majd alelnöke, Tordai Péter. Feldmájer Péter, a jelenlegi elnök bízik benne, hogy az építkezést még le lehet állítani.

Herzl Passzázs projekt felülről

A történelmi városrészek, így a zsidónegyed jellegének megóvását célul tűző egyesület, az ÓVÁS! szakértője, Kemény Mária művészettörténész a hvg.hu-nak elmondta a beruházás három régi épületet érint: a közvetlenül a zsinagóga mellett álló Dohány utca 10-et, valamint a zsinagóga mögötti Síp utca 8-at és 10-et. A Síp utca 8. 1890-ben, a 10. 1867-ben, a Dohány utca 10. pedig még az 1840-es években épült, ez utóbbi Hild József tervei alapján.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2005-ben a két, nagyon rossz állapotban lévő Síp utcai épületet fölvette a védett épületek közé. Addigra az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal már mindkettőre bontási engedélyt adott ki. Az épületek addigra már a Mazsihisz akkori elnökének, Tordai Péternek a tulajdonában voltak. Hírek szerint Tordai azért vásárolhatta-e meg a két Síp utcai épületet, mert az önkormányzattól érkező belső információk 1999 és 2003 között nála, mint a Mazsihisz elnökénél landoltak, és a két épületet az önkormányzat eredetileg a Mazsihisznek ajánlotta föl megvételre.

Tordai cégének a KÖH-től kellett megszereznie az építési engedélyt. A KÖH kikötötte, hogy meg kell tartani a Síp utcai szárnyakat. "Ennek az volt a rejtett üzenete, hogy az épületek többi része bontható" – vélekedett Kemény Mária. A művészettörténész szerint  annak fejében, hogy megmarad a két épület utcai frontja, megengedték a nagyobb méretű építkezést hátul, az udvari szárnyon. Hozzátette: a tervezett négyszintes mélygarázs radikálisan meg fogja növelni a gépkocsiforgalmat, és közlekedési térré változtatja a keskeny Síp utcát, szétrombolja annak kisvárosias hangulatát.

Az ÓVÁS! szerint az egész „műemlék jellegű területen” (mjt) – tehát a Terézvárosba is átnyúló, a Paulay Ede utca, a Nagymező utca, a Csányi utca, a Dob utca, a Kisdiófa utca, a Nagydiófa utca, a Rákóczi út, a Károly körút és a Bajcsy-Zsilinszky út által határolt övezeten - belül nem volna szabad olyan fejlesztésekbe fogni, amelyek meghaladják a történelmi beépítettség sűrűségét és átlagos magasságát. Mint Kemény Mária hangsúlyozta, ugyanez a véleménye Michel Polge-nak,  az UNESCO Világörökség Bizottsága 2007 novemberében Budapesten járt szakértőjének is. A Polge-jelentés a műemléki rehabilitáció gazdasági környezetének jelentős javítását tartja kívánatosnak.

Sajti Zsuzsannától, a KÖH erzsébetvárosi referensétől azt szerettük volna megtudni, hogy miért nyilvánítottak olyan épületeket védettnek, amelyekre Erzsébetváros már kiadta a bontási engedélyt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy miért kapott építési engedélyt a két épületre a Tordai és Társai cég?   Sajti először nyilatkozott lapunknak, majd annak közzétételéhez nem járult hozzá. A sajtóosztályról kapott e-mail alapján csak azt közölhetjük, hogy „a KÖH-ben az építéshatósági eljárás lefolytatása a jogszabályoknak megfelelően történt”. Ezt egyébként eddig sem vitattuk.

Az építkezést erősen ellenzi Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke is.  Szerinte történtek bizonyos eljárásjogi hibák, amelyekbe bele lehet kapaszkodni, ennél többet azonban nem akart elárulni. „Amit megtehetünk azt meg is fogjuk tenni. A jogi eljárások némileg a sakkjátszmához hasonlíthatók, ezért nem lenne taktikus erről nyilatkoznom” – mondta kissé talányosan Hozzátette: az ügyészségnek át kellene tekintenie az iratokat, hogy megfelelően működtek-e az építészeti hatóságok. A Mazsihisz-elnök nem tudott arra válaszolni, hogy Tordai elnökként illetve alelnökként juthatott-e olyan információkhoz, amelyekkel versenytársaival szemben esetleg előnyre tett szert az ingatlanpiacon.

„Információk szerint az eladási ajánlat az önkormányzattól a Síp utca 8-10. szám alatti ingatlanra eredetileg a hitközséghez érkezett, hogy levélben vagy informális közlés útján, azt nem tudom. Az természetes, hogy a hitközséghez érkező leveleket, információkat egyaránt megismeri az elnök és az ügyvezető igazgató is” - fejtette ki a Mazsihisz elnöke. Arra a kérdésre, hogy az építkezés mennyire ütközik jogszabályokba, úgy válaszolt: „Jogilag nem tudok ebben állást foglalni, de úgy gondolom, hogy etikai okokból nem lett volna szabad Tordainak mint a Mazsihisz elnökének, illetve alelnökének üzleti tevékenységet folytatnia Magyarország legfontosabb zsidó műemlékének közvetlen szomszédságában.” Hozzátette: „azokat a terveket, amelyek örökre megváltoztatnák a zsinagóga látképét, nem szabad jóváhagynunk. Hogy nézne ki, hogy a Szent István Bazilika mellé építenének egy majdnem akkora épületet, mint maga a bazilika?”

Majd így folytatta: 2005 nyara óta, mióta ismét ő a Mazsihisz elnöke, ebben az ügyben világos az álláspontja: ellenzi a projektet és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató egyetért vele. (Zoltai 1991 óta tölti be a Mazsihisz ügyvezető igazgatói tisztjét). „Több ízben kifejtettük  közvetlenül is Tordai Péternek, hogy nem értünk egyet a projekttel. A múlt év tavaszáig általában minden héten legalább egyszer találkoztunk, abban reménykedtünk, hogy megérti a józan érveket, és csak olyan léptékű építkezést valósít meg, amely nem változtatja meg az egész környezetet. Úgy tűnt, szavaink hatnak rá, de csalódnunk kellett" – mondta a Mazsihisz elnök.