Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A Transparency International (TI) június 9-én mutatta be „Korrupciós kockázatok az üzleti életben” címmel megjelent helyzetelemző tanulmányát. A jogszabályok jók, de áthágásukat nem büntetik szigorúan. Emellett a személyi összefonódások, a kölcsönös szivességek hálózata teszi áttekinthetetlenné az üzleti szférában folyó ügyletek jelentős részét – állapítja meg a tanulmány.
|
|
Nem rizikós ma Magyarországon korruptnak lenni, mert bár a közvetlen jogszabályi környezet többé-kevésbé megfelelő, a szabályok áthágását nem követi szigorú számonkérés – jelentette ki Alexa Noémi a TI Hungary ügyvezető igazgatója, úgyis mint az egyik szerző. Mint elmondta, ha valakiről kiderül, hogy korrupt, nem kell komolyabb büntetéstől tartania. A jogszabályi környezet sem egészen kifogástalan: egyes területeken, például: párt- és kampányfinanszírozás, közbeszerzési törvény terén, tág mozgásteret hagy, ami szinte ösztönöz a korrupcióra.
Ma Magyarországon nehéz vagy nem is lehet korrupció nélkül működni az üzleti életben – jelezték szinte egységesen a kutatásban résztvevők; mélyinterjúk alanyai, továbbá fókuszcsoportok tagjai. E gyászos gyakorlatnak több oka is van: egyrészt az üzleti szféra ma még nem bízik abban, hogy a korrupciómentes működés is hozhat sikereket, másrészt terheli a magyarországi üzleti életet történelmi-kulturális örökség is, nevezetesen, hogy Magyarországon még mindig jelen van a kölcsönös szívességek hálózata.
A vizsgálat szerint jelentős a korrupció az üzleti és a kormányzati szféra között - leginkább a közbeszerzési pályázatok terén. Ám ugyanígy jelen van az üzleti szférán belül is, a nem megfelelő jogszabályi környezetet, és a szoros személyi összefonódások okán. Leggyakoribb a „megélhetési korrupció”, ugyanis a magyar üzleti struktúra 99 százaléka kis- és középvállalkozás. Ha ezek mindegyike minden adót és járulékot tisztességesen befizetne, a megélhetésük kerülne veszélybe – fogalmazott Alexa. Hozzátette, vizsgálatuk szerint ma a korrupció három és huszonöt százalék közötti százalékkal növeli az adott beszerzés árát.
A tanulmány a kutatási eredmények mellett megoldási javaslatokat is felsorol, így legfontosabbként a párt- és kampányfinanszírozás reformját, valamint az etikai kódexek bevezetését az üzleti életben. A korrupció felszámolásához komoly összjátékra van szükség az üzleti szféra és a politikai elit között. Nem elegendőek a korrupció ellenes programok, ha nem társulnak hozzájuk átfogó reformok – külön hangsúlyt fektetve az adóreformra – és nem elegendő az üzleti szféra szemléletváltása, ha nincs meg az ehhez társuló politikai akarat.
Fekete Lina
Kinyomtatom
Elküldöm
