A fehérgalléros bűnözés csúcsai

„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték. A fehérgalléros bűnügyek – az államot vagy az emberek befektetéseit érintő lenyúlások – esetében igen változatos verdiktek születtek. Felelevenítünk néhány ügyet – a teljesség igénye nélkül –, hogy megnézzük, kik úszták meg, és kik nem.

A Tocsik-ügy

Az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt.-től (ÁPV Rt.) kapott 804 millió forintos sikerdíj volt az első igazán nagy korrupciós botrány, amely felrázta a közvéleményt, s bebizonyította, hogy nemcsak pletykaszinten léteznek ezek a dolgok, hanem vannak, akik nagyon komoly állami pénzeket tesznek zsebre. Az ügy 1996-ban pattant ki, s máig nem zárult le teljesen, ugyanis idén ősszel várható döntés abban a polgári perben, amely azt hivatott eldönteni, mennyi jár a több százmillió forintos sikerdíjból a jogásznőnek.

Tocsik Mártának az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések szerint a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után az önkormányzatoknak járó összegből kialkudott megtakarítások 10 százaléka járt sikerdíjként, ami összességében 804 millió forintra rúgott. A büntetőeljárás az ügy kipattanása után hét évvel, 2003 tavaszán Tocsik Mártának és az ÁPV Rt. vezetőjének, Szokai Imrének a felmentésével végződött. A bíróság jogerős verdiktje két egymásnak ellentmondó – egy enyhe és egy több éves börtönbüntetést kiszabó – elsőfokú bírói döntés után született meg. A Legfelsőbb Bíróság végül Tocsikot hanyag kezelésért és magánokirat-hamisításért mindössze 400 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Az ÁPV Rt. vezetője, Szokai Imre felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta. Szintén felmentették Boldvai Lászlót, a Magyar Szocialista Párt pénztárnokát és Budai Györgyöt, a Szabad Demokraták Szövetségéhez közel álló üzletembert, akik azért kerültek a bíróság elé, mert Tocsik Márta első vallomása szerint 340 millió forintot utaltak át a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz közelálló Arány és Utilitas Rt.-nek.

A jogásznőnek járó sikerdíj mértékét illetően indított polgári per során a Fővárosi Bíróság 2007. június 13-án úgy döntött, hogy Tocsik Márta csak 3,7 millió forintot tarthat meg a sikerdíjból, a pénz fennmaradó részét pedig vissza kell fizetnie az ÁPV Rt. jogutódjának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Idén áprilisban viszont a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a jogásznőnek 80 millió forint jár és 562 millió forintot kell visszafizetnie. A Legfőbb Ügyészség és Tocsik Márta is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntés ellen, hogy kiderüljön, melyiküknek van igaza az összeget illetően.

A Postabank-ügy

© Bánkuti András

A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank-ügyet. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több százmilliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.

A tizenegy éve indult büntetőeljárásban elsőként ítélkező Fővárosi Bíróság 2006-ban ártatlannak mondta ki Princz Gábort, a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját és vezető munkatársait. A bíróság ugyanis úgy találta, hogy megfoghatatlan az a vádiratban szereplő állítás, amely szerint Princz és kollégái elhibázott üzletpolitikával, túlzott terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a hálózat költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással és hirdetési gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.

Idén január 10-én a másodfokon ítélkező Fővárosi Ítélőtábla hanyag kezelés vétsége miatt elmarasztalta és pénzbírsággal büntette Princz Gábor, valamint Varga Ivánt, Tarr Józsefet és Lovas Józsefnét. A hét vádlott közül azért csak őket találták vétkesnek, mert a cselekmények elkövetése idején hatályos pénzintézeti törvényben csak a banki vezetőkre vonatkoztak konkrét szabályok. Princz Gábort 3,6 millió forintos, a többieket fejenként másfél millió forintos pénzbüntetéssel is sújtották, valamint – jogerős határozat esetén – a perköltség egy részét is nekik kéne állniuk.

Princz és három társa ügyében az ügyész súlyosbításért, az érintettek felmentésért fellebbeztek. A részben ellentétes első- és másodfokú határozat miatt az eljárás harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.