A cigányt, a meleget és a fradistát is jogi védelem illesse meg

Nem a tételes magyar jog, hanem a jogalkalmazás a ludas abban, hogy az állam nem képes eredményesen fellépni a gyülekezési jog erőszakos megsértőivel szemben. A DEMOS, a Progresszív Intézet és az Eötvös Károly Intézet ismertette téziseit és javaslatait, amelyek több ponton is szembemennek a kormány tervezett lépéseivel.

A júliusi melegtüntetéssel szembeni erőszakos homofób atrocitások késztették arra a DEMOS Magyarország Alapítványt és a Progresszív Intézetet, hogy felkérjék az elsősorban alapjogi kérdésekkel foglalkozó Eötvös Károly Intézetet (EKI), fogalmazza meg, mi a teendő az erőszakba torkolló tüntetések kezelésével. Ma a megbízók és a megbízott közösen mutatták be a kutatás eredményeit.

Szabó Máté Dániel, az EKI igazgatója elmondta, hogy a javaslatokon túl számos „mitikus tévhitet” szerettek volna eloszlatni. Közülük az egyik legfontosabb, hogy a gyülekezési jog korlátozásával megfékezhető az utcai erőszak. Szerintük nem. Fontos alapelvnek tekintik azt is, hogy a békés ellentüntetőket ugyanolyan alkotmányos, jogi és rendőri védelem illeti meg, mint a tüntetőket. Ezzel együtt javaslataik között szerepel, hogy megfontolandónak tartják a gyülekezési törvény olyan módosítását, amely már előzetesen lehetővé tenné a rendőrségnek a rendezvény megtiltását, ha az bizonyos – a jogszabály által tételesen felsorolt – bűncselekmények elkövetésére irányul. Még egy ponton változtatnák meg a gyülekezési törvényt: beépítenék a spontán és azonnali reagálású tüntetéseket engedélyező rendelkezéseket, így könnyítenék meg a rendőrök jogértelmezési feladatait. Emellett szorgalmazzák, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszakra vonatkozó Btk.-szabályokat tágítsák ki, azok vonatkozzanak más társadalmi csoportokra is. A hvg.hu kérdésére Szabó elmondta, akár a fociszurkolókra is kiterjesztené a védelmet, „amennyiben őket a csoportokhoz tartozásuk miatt érné erőszakos támadás”.

Jelenleg az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértésének bűntettét a Btk. a hivatalos bűncselekményeket felsoroló fejezete tartalmazza, miközben a rendelkezés szövegéből meg a gyakorlatból is világos, hogy nem csak hivatalos személy sérthet ilyen jogokat. A DEMOS és az EKI szerint át kellene helyezni ahova való, a deliktumot a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé, „ott a helye”.

A kutatók szerint azonban nem elsősorban jogalkotási, hanem jogalkalmazási feladat a békés tüntetők elleni utcai erőszak megfékezése. Éles kritikát fogalmaztak meg a jogalkotók, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság címére, egyben óva intették a kormányt, hogy egyfajta „morális pániknak” engedve szabadságkorlátozó intézkedéseket vezessen be. Elsősorban azt bírálják, hogy az ügyészek és bírák sem a közösség elleni izgatás, sem pedig az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértését büntető Btk.-rendelkezéseket nem alkalmazzák. „Az alulminősítés gyakorlattá vált, az ügyészek a jobb váderedményesség miatt inkább az enyhébb megítélésű garázdaság miatt emelnek vádat. A megoldás kulcsa a Legfelsőbb Bíróság (LB) kezében van” – mondta Szabó Máté Dániel. Elsősorban alapjogi szemléletváltást szorgalmaz a bíróságnál, amelyet az LB jogegységesítése gyorsíthatna fel, de ennek nyomát sem látni.

Mint ismeretes, a múlt héten az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) előállt jogszabályi előterjesztésével, amelyet a melegtüntetés elleni támadás „ihletett”, és amit Gyurcsány Ferenc kormányfő „rendelt” Draskovics Tibor minisztertől. Az EKI már közzé is tette kritikáját. Egyrészt üdvözlik a védendő csoportok kiterjesztését, de szükségtelennek tartják a gyülekezési törvény szigorítását. Nem értenek egyet azzal sem, hogy szigorítsák a hatóságok által az egyébként sem alkalmazott bűncselekményfajták büntetési tételeit, mert így még kisebb esélye lesz használatuknak.

„A törvénymódosítás mindig egyszerű: a leggyorsabb és legolcsóbb válaszok közé tartozik, de paragrafusok átírása a papíron önmagában sosem adhat teljes körű megoldást a társadalmi problémákra. (...) A törvénymódosítás (…) deklarált célja, hogy a gyülekezési jogot sértő, visszaélésszerű cselekmények elkövetői ellen a hatóságok hatékonyabban léphessenek fel. Úgy véljük, hogy az előterjesztésben szereplő jogszabály-módosítások végül ezzel éppen ellentétes eredményt érnek el: magának a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési szabadságnak az indokolatlan és szükségtelen korlátozásához vezethetnek” – fogalmaz az EKI állásfoglalása.