Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Immáron a tizenegyedik „országértékelő” beszédét tartja március 6-án Orbán Viktor (eredetileg két héttel korábbra tervezték). Bár a Word szövegszerkesztő még nem ismeri fel a kifejezést, de a magyar nép már jól tudja, miről van szó. A Fidesz elnöke kétségtelenül műfajt teremtett. Az Orbán-híveknek olyan, mint az éves körmenet, a többieknek marad a találgatás és a kivesézés. Van apropónk, hogy felidézzük az előző szónoklatokat.
Nem tudni, mennyire bízott abban Orbán Viktor 1999-ben, hogy tényleg sikerül majd „hagyományt teremtenie”. Mostanra azonban már biztosan benne ragadt szerepében, politikai tábora elvárja tőle, hogy évi rendszerességgel, nagyjából a parlamenti évadnyitó tájékán, februárban, formálisan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére összegezze az előző év tanulságait, és kijelölje a magyar jobboldal politikájának aktuális csapásirányait.
A baloldal kezdetektől támadta az „országértékelőt”, mondván efféle nagy fontosságúnak, az ország népének szánt beszédeknek a parlamentben lenne a helye, no persze nem csak a ceremoniális okokból, hanem hogy azt a szembenállók élveboncolhassák. Másik bajuk magával az elnevezéssel volt, miszerint micsoda pökhendi gesztus Orbántól az „országot” értékelni. Többen szóvá tették, hogy az efféle a politika mindennapi menetéből kiszakított megnyilvánulás inkább illik monarchához vagy államelnökhöz, mint a köztársaság kormányfőjéhez. A kritikusoknak sok mindenben igazuk volt, de Orbán látszólag ügyet sem vetett rájuk. Neki meg ebben volt igaza.
Az bizonyos, hogy aligha számolt azzal a helyzettel, hogy a tizenegy beszédéből csak négyet jegyez majd miniszterelnökként, és hetet mint az ellenzék vezetője kénytelen elővezetni. Bár megpróbálkoztak a szokványos szónoki helyzet megváltoztatásával – sikertelenül –, az alapállás többnyire ugyanaz maradt: Orbán hosszú, de közérthető beszédben összegzi gondolatait, amit válogatott közönsége feszült figyelemmel kísér, és lelkesen honorál.
A magyar közéletben hosszúnak számító időtáv ellenére a szónoklatok viszonylagos retorikai és tematikai egységet mutatnak. Ez azért is figyelemreméltó, mert ha a beszédszituációk kevéssé változatosak is, a politikai miliő annál inkább változékony nálunk. Az eddigi tíz beszédet kis jóindulattal egységes gondolatfolyamként lehet kezelni, habár nem túl szórakoztató egy ültő helyben elolvasni őket.
2000. 3 gyerek, 3 szoba, 4 kerék  © wordle.net - hvg.hu |
A szerző-előadó teljesítménye természetesen egyáltalán nem független a saját helyzetétől, ezért a beszédeket három időben elkülönülő részre osztottuk. Az első a miniszterelnöknek (1999–2002), a második az ellenzékbe szoruló pártvezetőnek (2003–2004), a harmadik pedig a Gyurcsány-ellenes küzdelem vezérének szózatai.
Az alábbiakban felidézzük a beszédek legfontosabb megállapításait, illetve megkíséreljük rekonstruálni a politikus Orbán „országértékelő” beszédeiből kirajzolódó gondolati ívét. Rekonstrukciós munkánkat egy elmés szófelhőkészítő program is segítette, amely képben is megmutatja, melyek voltak a felszólalások leghangsúlyosabb szavai.
Kinyomtatom
Elküldöm
