szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az egyházi társadalom az egyik legérintettebb réteg volt az ügynökkérdést tekintve a pártállami diktatúra idején, arányuk 7-10 százalékra becsülhető az eddigi kutatások és dokumentumok alapján - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Budapesten kedden, a Hitvallók és ügynökök című film sajtótájékoztatóján.

Az egyházi közelmúltat feldolgozó film kapcsán a történész kijelentette: a kutatások és a filmben elhangzó nyilatkozatok alátámasztják: "az egyházi társadalom ugyanolyan esendő, mint a társadalom bármely rétege". Az alkotásban megjelenik az emberi gyarlóság, nem egy esetben a kommunizmusban működő püspökök egy részéről is kijelentve, hogy ügynökök voltak - jegyezte meg.

A film túllép az "üldözött egyház, kontra ügynökök" frázisán, megjelennek a különböző élethelyzetek és jellemek. Ezek közül megemlítette a pártállami szolgálatba állt "középszerű egyháziakat, a hajlíthatatlan hitvallókat, a csetlő-botló, közéleti szerepet vállaló hitvallókat", a középszerű kollaborálókat, ez utóbbiak közül bemutatva azokat is, akik jelentéseik írása közben ügyeltek arra, hogy ne ártsanak egyházuknak - mondta.

A film bemutatja, hogy voltak olyan egyházi vezetők is, akik "belementek az állambiztonsági szolgálatok sakkjátszmájába", de csak azért, hogy "ezzel mentsék a menthetőt", és az egyház közéleti szerepét valamelyest fenntartsák. Természetesen olyan személyek is bekerültek a filmbe, akik karriervágyból léptek az ügynökhálózatba, és azt a szituációt is láthatják a nézők, amikor egy papot megzsaroltak, és úgy bírták rá, hogy az egyházi életről rendszeresen jelentsen - mondta.

Ügynökdosszié
Szinte minden, amit az állambiztonsági szervek tevékenységéről tudni kell a hvg.hu összeállításában.
A főigazgató kitért arra, hogy az egyházak azért állhattak a pártállami vezetés érdeklődésének egyik középpontjában, mert az akkori politikai vezetők úgy vélték: az egyház puszta létével támadta az akkori rendszer alapjait, ezért a "legszorosabb ellenőrzés alatt tartották őket".

Petényi Katalin, a film író-rendezője elmondta: a besúgógépezet munkáját egyéni sorsokon keresztül igyekeztek bemutatni. Nem törekedtek a kommunizmus alatti teljes egyháztörténet felidézésére, "hangulatokat, és egyes történeteket" próbáltak érzékeltetni, felidézni.

A film egyes csomópontjai ugyanakkor megvilágítják a fontos eseményeket: a kolostorok megfigyelését, a koncepciós pereket, vagy a római Pápai Magyar Intézet működését, melynek rektorai rendszerint titkosügynökök voltak, megbízatásuk lejártával pedig például kalocsai, egri érsekek lettek belőlük a Kádár-rendszerben, tovább folytatva titkosszolgálati tevékenységüket - mondta. A műbe játékfilmes elemként épültek a monológok, amelyek illusztrálták a történéseket. A filmtől azt várják, hogy "a keresztény egyházak megújuljanak" - fogalmazott.

A filmben magyarázó szövegeket mondó Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát közölte: az egyéni vallomások teszik a filmet hitelessé. "A nagy empátiával készült film a sebeket felmutatja, melyeknek a gyógyulását várják". A film a kiengesztelődés szolgálatában áll, annak érdekében, hogy helyreálljon a társadalmi bizalom az egyházakat illetően.

Kabay Barna, a film másik rendezője elmondta:: német-magyar kooprodukcióban forgatták az április 27-én a Duna Televízióban két részben leadandó mozit, a Magyar Televízió pedig nyolc részben, egyenként 25 percben sugározza majd. A sorozatra nagy az érdeklődés a kelet-közép-európai országok csatornái részéről, valamint Németország is szeretné vetíteni. Az Uránia Nemzeti Filmszínház április 6-tól vetíti a filmet - tette hozzá.

A sajtótájékoztató előtt levetített filmben bemutatták egyebek mellett a korabeli titkosszolgálati módszereket, az egyházi telefonok lehallgatását, az ügynököket felügyelő és irányító tartótiszteket, a börtönbe zárt papok szentmiséit, de bekerült a filmbe Keresztes Szilárd nyugalmazott görög katolikus püspök is, aki éveken keresztül jelentett az egyház belső életéről a belügyi szerveknek.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

ISSN Sorkövető

„Az a rendőrség a normális, amely mindenkit le akar tartóztatni”

ÁVH-sok jöhettek, az ÁVH nem. Az 1956-os forradalom leverése után rohamtempóban szervezték újra a politikai rendőrséget. Kádárékat egyetlen szempont érdekelte: minél gyorsabban a saját kezükbe akarták venni a belső elhárítást, és minél hamarabb meg akartak szabadulni a szovjetek gyámkodásától. A gyakorlatban nemigen létezett „a kétfrontos harc” és „az elbocsátott légió”, az ÁVH-sokra nagy szüksége volt az új rezsimnek.

Itthon

Mégis lejátszhatók a szupertitkos mágnesszalagok?

Kormányszintű döntés születhet az egykori, máig titkos állambiztonsági iratok sorsáról, köztük az időközben megsemmisített dokumentumokra vonatkozó adatokat, illetve ügynöklistákat is tartalmazó szupertitkos mágnesszalagokról is - írja a Népszabadság. A lap arra a levélre hivatkozik, amelyet Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter írt az SZDSZ-es Gulyás József írásbeli kérdésére válaszolva.

MTI Itthon

Titkos rendőrségi jegyzetfüzetek Hódmezővásárhelyen

Hetvenes évekbeli rendőrségi eligazításokon készült feljegyzéseket tartalmazó füzetek kerültek a hódmezővásárhelyi Emlékpont birtokába. A négy jegyzetfüzetből kiderül például, hogy miként kellett bánniuk a helyi rendőröknek a nyugatról hazatért emigránsokkal, vagy hogy mit tanítottak a korszak egyenruhásainak a fegyverhasználatról - mondta Medgyesi Konstantin, az intézet sajtóreferense hétfőn.

MTI Itthon

Állambiztonsági múlt: tavasszal dossziétörvény

Március végére elkészülhet egy alternatív, SZDSZ-es "dossziétörvény"-javaslat. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha a liberálisok nem lesznek elégedettek a kormány munkájával - írja a Népszava.

hvg.hu Itthon

Kereszttűzben a Kenedi-bizottság jelentése

Volt, aki egyenesen vitatta az állambiztonsági iratok feltárásával foglalkozó Kenedi-bizottság „erkölcsi” legitimitását. Volt, aki szerint semmi újdonságot nem tártak fel. A többség viszont elismeréssel adózott a jelentés előtt. A legtöbbet „emlegetett szamár” a pontosabban meg nem határozott politika és a jogalkotó volt az OSA Archivum gyorskonferenciáján.

MTI Itthon

Közszereplőnek számít hat egyházi vezető

A megismételt eljárásban is közszereplőnek minősített hat egyházi vezetőt a Fővárosi Bíróság - a csütörtökön kihirdetett döntésről az ügyben perre menő újságíró tájékoztatta az MTI-t.

Sorkövető

A zsidóvicc és a spionjelentés újrahasznosítása

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.

MTI Itthon

A református egyház szembenéz múltjával

Határozatot fogadott el az egyházi közelmúlt feltárásáról a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata Bölcskei Gusztáv, a testület lelkészi elnökének előterjesztésére.

MTI Világ

Ügynök volt a lengyel ortodox egyház feje

A kommunista titkosszolgálat ügynöke volt Sawa metropolita, a lengyel ortodox egyház feje - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap a Nemzeti Emlékezet Intézetében (IPN) őrzött aktákra hivatkozva.

MTI Itthon

Ügynökszalagok: civilek felügyelik, politikusok vitatkoznak miattuk

Hat hétig is eltarthat, amíg informatikus szakemberek megvizsgálják azokat a mágnesszalagokat, amelyek az 1990 előtti állambiztonsági iratokat tartalmazzák, a tartalmi vizsgálat ezután következhet - közölte Kenedi János. Az SZDSZ Új Generáció nyílt levélben fordult a szocialista párt és az MDF vezetéséhez, amelyben értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a két párt nem támogatta e tárgyban megfogalmazott SZDSZ-es határozati javaslat tárgysorozatba vételét.