Bajnai-program: megértik a szocialisták, vagy csak megszavazzák?

2009. április 21., kedd, 06:31 • Utolsó frissítés: 2009. április 21., kedd, 11:49
Szerző: hvg.hu

Címkék: megszorítások; Krekó Péter; Bajnai-program;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#14)

Kellően markáns program-e a Bajnai-kormány csomagja ahhoz, hogy kicsit rendbehozza a szocialisták megtépázott népszerűségét? Ígér-e annyi eredményt, hogy bátran hivatkozzanak majd rá a jövő évi választási kampányban? És ha így tesznek, mennyire zavarja majd őket ebben az a tény, hogy ez nem az MSZP programja? Krekó Péter politikai elemzőt kérdeztük.

Bajnai Gordon vasárnap ismertetett programja csak egy-két kisebb meglepetést okozott a híreket hetek óta éberen figyelő közönségnek. Jelképesen bár, de magán hordozza ugyanis azokat a baloldali szempontokat, amelyekre oly szívesen hivatkoznak a szocialisták, és amelyeket amúgy törzsközönségük is értelemszerűen számon kérhet rajtuk. Ilyen például a távhő és az alapélelmiszerek áfájának 18 százalékra mérséklése (ellentétben más termékek 25 százalékosra emelt forgalmi adójával), a szolidaritási adó fenntartása vagy az ingatlanadó bevezetésének ígérete.

„Ezeknek az elemeknek a beemelésével azt üzenik a szocialisták, a népszerűtlen intézkedések dacára a szociális érzékenység nem veszett ki belőlük. Nagy népszerűséget nem várhatnak tőlük, hiszen a megszorító csomag ezek mellett is erősen érinti az MSZP törzsbázisát jelentő választókat, ráadásul az is kérdés, hogy a kormány és az MSZP képes lesz-e tudatosítani a választókban, hogy a magasabb jövedelműeket, illetve a politikusokat kiemelten érintik az intézkedések” - értékeli a program baloldali elemeinek várható hatását lapunk kérdésére Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Tegyük hozzá, nehéz is elképzelni, hogy a kevesebb távhőáfáért lobbizó Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes pontosan milyen fórumon próbálná besöpörni a szimbolikus csökkentésért kiérdemelt voksokat.

A szocialisták dilemmáját már korábban is vázoltuk. Hosszú évek osztogatása után most először kényszerülnek arra, hogy a nem hagyományos szavazótáboruknak számító, magánszférában boldoguló aktív kereső népességet hozzák – másoknál arasznyival – kedvezőbb helyzetbe. A választásokig hátralévő egy év aligha elegendő azonban arra, hogy ezeket a csoportokat a maguk oldalára állítsák – fejtegeti Krekó. Pláne, hogy annyira jó nekik sem lesz, éppen csak 1,9 millió forintra növekszik a személyi jövedelemadó alapja abban a sávban, ahol legalacsonyabb az adókulcs. A jövő évre tervezett 4-5 millió forintos határba azonban már a keresők 90 százaléka beleesik, ami komoly elmozdulás az egykulcsos adó felé - mondja az elemző. Ha tehát a Bajnai-kormány kihúzza jövő tavaszig, lesz, amibe kapaszkodhat, ha megkérdezik tőle, mivel foglalkoztak a szocialisták kormányai az utóbbi nyolc évben. „A csomagnak közép- és hosszú távon lehet annyi politikai haszna, hogy az a gazdaság rendbetételének üzenetét hordozza. Ha most lennének a választások, a szocialisták tulajdonképpen semmivel sem büszkélkedhetnének” - magyarázza.

A szocialisták reformterveinek alátámasztására évek óta hivatkozási alap a Bokros-csomag egykori bevezetése; csak nekik volt mindeddig bátorságuk ahhoz, hogy komolyan hozzányúljanak a költségvetéshez – emlegette Gyurcsány Ferenc többször is. És valóban, utólag úgy fest, hogy annak idején az MSZP (néhány csöndes lemondást leszámítva) egységesen felsorakozott a Bokros-csomag mellett. Ráadásul – tehetjük hozzá – a kormánypárti képviselők is könnyebben belementek a népszerűtlen intézkedésekbe. Akkor három évük volt még a választásig, beérett a Bokros-csomag gyümölcse.

Krekó Péter azonban úgy látja, ezt csak a csalóka emlékezet mondatja velünk. „Horn Gyula azzal, hogy külső szakértőt emelt be a kormányba, és a nevével fémjelzett csomagra hagyta a piszkos munkát, kifejezetten élt az eltávolítás lehetőségével, ez azonban soha nem lehet teljesen sikeres” - mondja az elemző. Ez megismétlődhet, mert miközben az MSZP úgy tesz, mintha egy évre félrenézne, és az új kormányfő igyekszik is a politikától való távolságtartását kommunikálni, kormánya nem tud annyira független lenni, hogy az általa végzett "életmentő műtét" keserveit a Fidesz ne tolhatná rá egyenesen az MSZP-re. Az pedig talány, miként fognak a szocialisták a jelenlegi program esetleges eredményeivel büszkélkedni jövőre, ha ma is csak fél szívvel, némileg elhatárolódva támogatják.

A Fidesz-stratégia sikere azért is valószínűbb, mert az ellenzéki erőnek egész egyszerűen nagyobb hatása van a közgondolkodásra, sikeresebben képes saját értelmezését a nyilvánosság elé vinni, mint a kormánypártnak, és ez bizonnyal az utóbbit övező hitelességi deficitnek tulajdonítható – magyarázza Krekó. „A szocialisták olyan üdvös intézkedés okait és hozományait sem voltak képesek világosan elmagyarázni, mint annak idején a patikaliberalizáció; az emberek a Fidesz kategorikus tiltakozásával értettek inkább egyet” - emlékeztet az elemző, hozzátéve, hogy nem tudtak különbséget tenni a megszorítás és a reformok között. Az államháztartási hiány kívánatos leszorítását emlegették indokként, ami amúgy az emberek 90 százalékának semmit nem mond. A vert helyzetet persze az idézte elő, hogy az őszödi beszéddel felrázni próbált MSZP-tagság maga sem értette, és nem is szerette a pártja által képviselt intézkedéseket. Ami – lássuk be – a mostani intézkedésekkel szintúgy könnyen megtörténhet.

A Bajnai-csomag intézkedéseinek jelentős része elkerülhetetlen, ugyanakkor rövid távon visszafoghatja a növekedést. Bár a Fidesz gazdasági szakpolitikusa, Matolcsy György továbbra is azt mondja, hogy a költségvetési hiány elszállása esetén is előbb a növekedést kell serkenteni, az éppen általa is szerkesztett Jövőkép című gazdaságpolitikai kiadvány és a jelenlegi kormányprogram között jelentős tartalmi eltérést nem találunk – mondja Krekó. „Olyan erős gazdasági kényszerek vannak, hogy a Fidesz sem tudna nagyon mást csinálni” - teszi hozzá.

Az ellenzéki pártnak tehát nem is kell tennie mást, mint az új miniszterek oldaláról támadni a kormányt. Oszkó Péter pénzügyminisztert például mint offshore-szakértőt támadják, talán erre válaszul került a kormányprogramba az offshore-jövedelmek megadóztatása. Hogy mennyire szakértő a szakértői kormány, az klasszikus definíciós politikai vita, véli az elemző. Annyira szakértői, amennyire képes magáról elhitetni ezt Bajnai Gordon kormánya. Az új kormány első intézkedései mint ezt célozták (például amikor szerződésben vállalták, hogy csak egy évre terveznek) a Fidesz legfőbb célja, hogy az új kormány "szakértelmét" elvitassa - ebben kapóra jön neki az erős pártpolitikusok jelenléte a kormányban. A Fidesz esélyeit javítja, hogy az elmúlt három évben egyértelműen hatékonyabb volt ezekben a definíciós küzdelmekben, ráadásul a "szakértői" pozíció egy offenzív, ellenséges politikai környezetben nehezen tartható fent.

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#14)

14 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. április 23., 02:10

Polip

Még valamit. Làttam, sokan szàmolnak a költségek miatt. Igazuk van, vigyàzni kell, de valamit szem elött kell tartani: Minden egyes fillér amit az àllamhàztartàsbol kiadnak most, az nem Költség, hanem Kölcsön kell, hogy legyen. Ha Költség lenne, tehàt nem visszatérintendö adomàny - amire sajnos Obama nagyon hajlamos, de Geithner és a Kongresszus fékezte - az, csak egy egyszer beadott fàldalomcsillapito lenne. A Kölscön azt jelenti, hogy az àllam hitelt ad és ezt a hitelt visszafizetteti a bankokkal és a nehézségben lévö cégekkel, több kamatért mint amiért ö veszi fel ezt a kölcsönt a nemzetközi bankoktol, vagy a tözsdén. Ràadàsul a kölcsön értéket fog termelni, tehàt jövedelemadot kell hozzon az àllamnak. Ha minden csalàs nélkül történik, az àllam többszörös haszonhoz juthat - ezért nem értik a Keynes követök, miért nem alkalmazzàk ezt a modszert "normàlis" idökben (mindjàrt elmondom miért) - és nemcsak az adosàgàt visszafizetheti, hanem az adokat is leszàllithatja. Keynes-t azért nem követik "normàlis" idökben, mert az àllami beavatkozàs a gazdasàgi életben, mindig àllami monopolisztikus helyzetekre vezet ahol az àrak adovà vàlnak. Ezt nem szeretjük. De ha lenne egy TISZTESSEGES allam a vilàgon, az aratna: Minden hatalmas tökeigényü ujito ötletet az àllam kezdeményezne és azt magàn kézbe adnà amikor beindul. Csak ahhoz nagyon tisztességesnek kell lennie, hogy a magàn kezet ne vàlassza meg... (Abrahamovics, Gyurcsàny... és még valahàny név a naptàrban...)

2009. április 23., 01:52

Polip

Rendben. Ha az emlitett "külsö" szakértök, azok Strauss-Kahn és Barroso tàrsasàgai, jobb lenne öket legyinteni. Sem a francia szocialista gazdasàgi vezetés, sem a portugàl helyzet nem követésre mélto példàk. Most az IMF és az EU lehet, hogy okoskodnak, de nem érnek egy fillért sem ami a szakértelmet illeti. Aki érti értékeli: Az egész vilàg most a J.M.Keynes àltal kidolgozott gazdasàgi fellendülési intézkedési elveket követi. Ez ment a II. vilàghàborù utàn egy pàr évig, azutà gyorsan àtvàltottak nyugaton a monetàris politikàra, tavaly szeptemberig. Nàlunk Eljen elvtàrsak volt ezalatt. Most ùjra Keynes a kiràly Nyugaton es kb 2011-ig fog tartani. Nàlunk ùjra Eljen elvtàrsak van... A Bajnai programbol egyetlen egy dolog hiànyzik: a jövö. Történt ami történt 1990 ota, a volt magyar ipar eltünt, és nincs semmi helyette. Most ùjra a takarékossàgra intik Magyarorszàgot - de mit lehet vàrni egy Strauss-Kahn-tol vagy egy Barroso-tol... Most a teendö az lenne, hogy Magyarorszàgot rà kell àllitani az ùj gazdasàgi tendenciàkra. A vilàgon mindenütt elösegitik az uj cégek alapitàsàt ami tökéletesen összefügg a klimavàltozàssal és a z ezzel összefüggö termék és technologia vàltàssal. A Bajna kormànynak kötelessége, hogy a magyar gazdasàgot erre az ùtra terelje MOST. Sajnos le kell szàllitani a költségeket, mielött kiürül a kassza, de ugyanakkor az àllamnak (mert a magyar bankoknak nincs pénzük a külföldiek pedig megpattantak) be kell fektetnie MOST az ùj technologiàkba és azokat MAGYAR befektetöknek el kell adni HITELBE. A részletekért el kell olvasni Széchenyit, de a Geithner terv se rossz. Ezen kivül, szoljunk Bajnainak, hogy 1000 hajdù-bihari csalàd még emlékszik a menedzseri tehetségére.

2009. április 22., 23:20

cohen

Poilitizálás helyett inkább számoljunk: Magyarország GDP-je 100 milliárd euró. A költségvetés 50 milliárd, azaz 50 % , ami világrekord, csak Svédország van hasonló szinten. A visegrádi államok költségvetése 35-40 %, ahhoz, hogy erre a szintre jussunk, és versenyképes adórendszert tudjunk bevezetni, kb 10-15 milliárd euróval kéne redukáni a költsévetési kiadásokat. A mostani Bajnai csomag mindössze 3-4 milliárd eurós lefaragást jelent , és bár sokkoló, csak arra lesz elég ,hogy a csökkenő GDP mellett is 3% körül tartsa a költségvetési hiányt, azaz ne rúgjon minket fenéken az IMF és Brüsszel.A GDP arányos költségvetési szint nem változik. Az államadósságunk eközben a GDP 72 %-a jelenleg, még a környező országokban mindössze 30 % körüli. Hogy akarják így növelni a nemzetközi versenyképességet, ösztönözni a növekedést, fehéríteni a gazdaságot? Ez a Bajnai csomag is csak tűzoltás lesz, csak most a tűz sokkal nagyobb,mint két éve volt, ezért nagyobb a csomag is. A hosszútávú versenyképességnöveléshez, egészséges adózási, pénzügyi viszonyok eléréséhez elképesztő méretű "megszorításra", vagy mondjuk úgy: takarékosságra lenne szükség.

2009. április 21., 21:56

shlomo

Odáig fajult a helyzet ebben az országban, hogy az értelmesebb menedzserréteget már nem nagyon érdekli, hogy milyen adóváltozások lesznek, ugyanis jövedelmének zömét külföldön, adóparadicsomokban, esetleg Szlovákiában realizálja,vagyona jelentős része is ottani cégek nevén van, és csak drasztikus adócsökkentéssel lehetne visszacsalogatni. Bajnai "adóparadicsomos" szövege jópofán hangzik ugyan, de aki ismeri a globális viszonyokat, ezen csak jót mosolyog.A strómanok mögé bújtatott nemzetközi céghálózatokban realizáltjövedelmek adóalapba vonásához legalábbis Uri Geller segítsére volna szükség.

2009. április 21., 21:55