Kedvcsináló sztárok, megbízható káderek, karót nyelt amatőrök és nagy újrázók szerepelnek a nyolc párt EP-választási listáján. Észrevette, hogy kevesebb női jelölt mellett sokkal több a háromnevű? Vagy hogy van, aki a lányával együtt indul a választásokon? Másodszor küldünk magyarokat Brüsszelbe, összehasonlítás és pofavizit következik.
|
|
Sok hasonlóságot mutat az idei listaállítás a 2004-essel. Akkor is nyolc lista vetélkedett a választók kegyeiért, és akkor is mindegyik parlamenti pártnak sikerült legalább a startvonalhoz járulni. Akkor is volt olyan párt, amely talán átugorhatta volna a nem túl magas listaállítási küszöböt, unióellenesként mégis inkább a bojkottot választotta. Egykor a Jobbik döntött így, idén a MIÉP.
Pedig a kis pártoknak éppen az uniós választások kínálnak kiugrási lehetőséget, míg ugyanis a magyar országgyűlési választásokon több mint 132 ezer érvényes kopogtató-cédulát kell összegyűjteniük ahhoz, hogy mindegyik egyéni körzetben jelöltet indíthassanak, addig most húszezer is elegendő. Az is kedvez a kicsiknek, hogy a szavazás csak listás, és az ország egyetlen választási körzet. A parlamenti választásnál borítékolhatóan alacsonyabb részvétel is jól jöhet nekik (kevesebb szavazónak az öt százaléka is kevesebb), és az, hogy a választó „tét nélküli” szavazáson könnyebben hallgat a szívére, mint az eszére, tehát nem tart attól, hogy a küszöb táján tanyázó kedvencére adva szavazatát, az kárba vész.
Bokros Lajos és Dávid Ibolya. Elöl és hátul © MTI |
Cédulahalászat
A kiterjedt országos szervezettel bíró pártoknak persze jóval könnyebben ment az ajánlószelvények összegyűjtése, mint a kicsiknek. Ebben az értelemben akár megtévesztő lehet, hogy az Jobbik idén tíz nappal korábban állított listát, mint az MSZP, és hússzal hamarabb, mint a Fidesz. 2004-ben a Munkáspárt előzte meg tíz nappal a Fideszt, hogy aztán a választásnál Orbán pártja 46 százalékot verjen Thürmerére. A nagy pártok lassúságát az magyarázza, hogy törekednek a „túlgyűjtésre”, vagyis igyekeznek a kicsik és egymás elől elhalászni a kopogtató-cédulákat, vélhetően nemcsak azért, hogy kiszorítsák riválisaikat, hanem hogy – egyébként törvénytelen módon – naprakész adatbázist építhessenek potenciális választóikról. Hasonló mögöttes szándék húzódhat meg a Fidesznek az EP-kampánnyal párhuzamosan futó aláírásgyűjtési akciója, az úgynevezett „három csapás” mögött is.
Az idei választási szabályok csak annyiban különböznek az öt évvel ezelőttiektől, hogy 24-ről 22-re csökkent a Magyarország által az EP-be delegálható képviselők száma, és a pártlistán a korábbi 72 helyett legfeljebb 66 képviselőjelölt szerepelhet. A szavazók csak az első 22 nevet láthatják, a „maradékban” szereplők azonban éppúgy felválthatják a megszűnő mandátumú képviselőtársaikat, mint az előbb szereplők. A sorrend tulajdonképpen nem köti a pártokat, ők döntenek arról, listájukról ki képviselje őket az EP-ben. 2004-ben például az MDF-listavezető Dávid Ibolya helyett Olajos Péter került Brüsszelbe, illetve az MSZP-s listavezetők, Kovács László és Horn Gyula sem lett EP-képviselő.
A nyolc magyar listaállítóból öt gyakorlatilag azonos a 2004-essel. Az SZDSZ, a Munkáspárt, az MSZP, az MDF, illetve a Fidesz (most kiegészülve az állandó tartozékának számító KDNP-vel) öt éve is indult. A Szűrös Mátyás vezette Szociáldemokrata Pártot, a Magyar Nemzeti Szövetséget (MNSZ) és a MIÉP-et idén felváltja az MCF Roma Összefogás, a Jobbik, illetve a közös listán szereplő Lehet Más a Politika és a Humanista Párt LMP–HP trojkája.
Öt éve a pártok 321 jelöltet neveztek meg, idén 330-at. Az MSZP és a Fidesz–KDNP mellett most az MDF is kihasználta a teljes keretét, a legvisszafogottabb az SZDSZ, ők csak 22 képviselőjelöltet neveztek meg.
Kevesebb doktor és nő, több háromnevű
Orbán Viktor. Hátul és elöl © MTI |
A Fidesz 66 jelöltje közül minden második újrázik (30 a párt, 3 pedig az MDF 2005-ös jelöltje volt). A legnagyobb elvándorlás a Munkáspártnál volt, a jelölteknek csak a 14 százaléka maradt.
A nevük előtt doktori címet viselők kissé megritkultak. Öt éve 104 fő (az indulók 32 százaléka) volt ilyen, idén 90 (27 százalék). Ennek azonban nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen például Schmitt Pál nevéről is lehullt a dr. - nem tudni, a politikus plebejus fordulatát megjelenítendő vagy csak figyelmetlenségből. Igaz, a Fidesz listáján még így is a legtöbb, 29 doktor szerepel (jelöltjeik 44 százaléka). Meghökkentő módon az értelmiségi tömörülésnek számító LMP–HP csak egy doktort indít, de lehet, hogy a fiatalabb korosztályoknál már nem akkora sikk a tudományos cím szerepeltetése.
Érdekes módon számban és arányban is csökkentek a női jelöltek: 71-ről 68 főre, 22-ről 21 százalékra. Nem meglepő, hogy a hagyományosan hímdominanciájú Fidesz és Munkáspárt idén sem kényezteti el politikusnőit (15, illetve 14 százaléknyi nő), ám az asszony, jelesül a Dávid Ibolya vezette MDF még ennél is kevésbé feminin a maga 11 százalékával. Az MSZP ezen a téren jól teljesít, nem csak azért, mert listájukat a „három grácia”, Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita vezeti, hanem mert húsz nőt indítottak (30 százalék), arányaiban csak az LMP–HP előzi meg őket (39 százalék). A legmeghökkentőbb, hogy a korábban a parlamenti női kvóta mellett kardoskodó SZDSZ-nek mindössze 5 női indulóra (23 százalék) futotta. A liberális férfiak „áttörését” az is mutatja, hogy öt éve még gyakorlatilag minden második jelöltjük nő volt.
Nem tudni rá a magyarázatot, de alaposan megnőtt a két keresztnévvel szereplők száma és aránya: 51 főről 67-re, 16 százalékról 20-ra. Miközben Munkáspárt és az MCF listáján egyáltalán nincs ilyen személy, a Fideszén 15, az MSZP-én 28 (!) ilyen szerepel. Külön érdekessége a dolognak, hogy számosan vannak olyanok, akik 2004-ben egy keresztnévvel, idén pedig kettővel jelöltetik magukat: mások mellett a Fidesznél Járóka Lívia Renáta, Schöpflin György András, Gyürk András János, Őry Csaba György, az MSZP-nél Fazakas István Szabolcs, Dobolyi Alexandra Csilla, Lévai Katalin Virginia, Szabó Zoltán Gábor vagy Tüttő Kata Zsuzsanna neve is kibővült.
Azt hihetnénk, hogy karakterre (betűre, írásjelre) – szóköz nélkül – leghosszabb hivatalos neve az MDF-es Habsburg-Lothringen Pál Györgynek van (28 karakter), ám ő csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhat vele a második MSZP-s Hoffmann-né Hetesi Noémi Adrienn (29) és a toronymagasan első MCF-es Daróczi Sándor Józsefné Baranyi Zsuzsa (34) mögött.
Csúszkálás a listákon (listahely 2009-ben 2004-hez képest)
+ előrelépés; – hátracsúszás
Pártok | Fidesz-KDNP | SZDSZ | Munkáspárt | MSZP | MDF |
Előrelépő | Hammerstein Judit | Béki Gabriella, | Kovács István | Szabó Vilmos | Makay Zsolt |
Hátracsúszó | Semjén Zsolt | Demszky Gábor | Winkler Károly | Bácsi Zoltán | Lévai Zoltán |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#27)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#27)
Ikvai-Szabó: a város kinőtte az autóforgalmat »
Gázolt a villamos Újbudán, egy ember meghalt »
Korrupt határrendészt ítéltek el Nyíregyházán »














hölgyek-urak!bokros lajosról már sok mindent elmondtak,csak éppen "az nem volt"!közlöm mindenkivel:bokros lajos az országunk esze és a ..szarból..való kivezető lett volna ha...sok ostoba 1%-ra felérte volna az Ő tudását!kár,hogy nem ő lett a miniszterelnökünk!lehet leköpni engem!egy pzs!