Ultrajobbosok akartak beférkőzni a rendőrségbe?

Be akart épülni a rendőrségbe egy szélsőjobboldali csoport, kihasználva a Tettrekész szakszervezetet – állítják nemzetbiztonsági és rendőrségi források. A próbálkozás sikertelen volt, de forrásaink szerint az extrémisták nem mondtak le arról, hogy megosszák az egységes rendvédelmet, és leválasszák a velük szimpatizáló rendőröket. Azért nem kell megijedni, és a szakszervezet is cáfolja, hogy megkeresték volna.

„A hazaáruló hatalmi elit elleni fellépés fanatikus híve vagyok, azaz fogalmazhatunk úgy, hogy a keménymag egy tagja” – állítólag ezzel az írásos önjellemzéssel fordult a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét (TMRSZ) főtitkárához, Szima Judithoz a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) elnevezésű radikális csoport egyik embere, aki többoldalas levélben kért együttműködést. A bejelentkezésnél csak a „forradalmi csoport” tagjaként azonosította magát, később kötötték csak a hatóságok a Nemzeti Arcvonalhoz.

Az MNA-ról annyit érdemes tudni, hogy ez a szervezet volt az egyik legaktívabb – a Vér és Becsület (Blood & Honour) mellett – azok közül a szélsőjobboldali (neonáci, hungarista) csoportosulások közül, amelyek a rendszerváltás után futottak be rövidebb-hosszabb, méltán dicstelen karriert. A kilencvenes évek végén a látható aktivitásuk csökkent ugyan, ám tevékenységük nem szűnt meg, hanem átalakult: módszereik finomodtak és konspiráltabbá váltak. A hatóságok úgy vélik, a rendvédelemre is szemet vetettek, terveik részeként megpróbáltak beférkőzni a testületbe.

Ehhez azonban kellett az is, hogy találjanak olyan tárgyalópartnert, aki szóba áll velük. Így köthettek ki végül – a nyomozás eddigi adatai szerint – a Tettrekésznél. A rendőr-érdekképviselet a mostani EP-választásra formálisan szövetséget kötött a rendvédelem terén szélsőségesen rendpárti nézeteket hangoztató, illetve az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező Magyar Gárdát kézben tartó  Jobbikkal. A szakszervezet frontembere, Szima Judit az előkelő negyedik helyet kapta a párt listáján.

De hiába a meg-megújuló vád, tudnivaló, a Jobbikról eddig még nem bizonyosodott be, hogy kapcsolatban állna az alkotmányos rendet erőszakosan megváltoztatni akaró csoportokkal. A párt és a szakszervezet egységfrontjából még közvetve sem következik tehát, hogy az MNA-val tárgyaltak volna. Szima ezt a hvg.hu-nak kategorikusan cáfolta is.

A politika azonban komolyan veszi a nemzetbiztonsági és rendőrségi félelmeket, mert az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága éppen kedden fogalakozott a szélsőséges nézetek terjedésével a rendőrség állományában – mondta a hvg.hu-nak Tóth Károly, a grémium alelnöke. Ám, mivel államtitkot képez, arról már nem volt hajlandó beszélni, hogy külön is foglalkoztak-e az MNA tapogatózásával. 

A 2002 óta fokozatosan erősödő, ma már 5600 tagot számláló Tettrekész megléte óta komoly fejtörést okoz a rendőri vezetőknek. De a rivális szakszervezetek sem szívelik Szimáékat, mondván, nemcsak megosztják a dolgozói érdekvédelmet, de kérlelhetetlennek mutatkozó fellépésükkel azt a hamis látszatot keltik, hogy egyedül ők képesek a rendvédelmi dolgozók megvédésére a vezetői önkénnyel szemben. Szima valóban nem alkuszik, számos – köztük magánvádas – pert indított rendőrvezetők ellen, amit ellenfelei kompromisszumképtelen stílusnak minősítenek, hívei viszont örömmel fogadják harcos kiállását. Ami a főnök szemében szálka, a testületnél szimpátiát szült – ez magyarázza a taglétszám növekedését a többi szakszervezet rovására.

Mitől magas a TMRSZ létszáma?

Akadt olyan egykori NBH-s forrásunk, aki szerint az igazi baj nem az, hogy a jobboldali eszme megjelent a testületben, hanem az, hogy képviselői túl sokan lettek. Más vélemények szerint a Tettrekész tagjai között csak kevesen vannak szélsőjobbosok. A tagság nagy része nem politizál, hanem az a fontos neki, hogy a szakszervezet sikeresen képviselje érdekeit a bérharcban, például hogy kifezessék a túlóráit.

Úgy tudni, a legtöbben a 2006-os őszi zavargások után léptek be, majd  akkor, amikor Szima 2007-ben a bűncselekmény elkövetésére felszólító parancs megtagadására szólította fel a rendőröket a tüntetőkkel szembeni fellépésre szóló utasítások miatt. Ekkortól egyre több egyértelműen szélsőséges megnyilvánulás került fel a szakszervezet honlapjára. Nyilván ez a Nemzeti Arcvonalnak is feltűnt, és lehetőséget láttak a szakszervezetben a testületbe való beszivárgáshoz – legalábbis a rendvédelem ilyen ügyekben illetékes szervei (Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és az Ellenőrzési szolgálatok) valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) így rekonstruálja a történteket.

A szélsőségeseknek egyébként van keresnivalójuk a rendvédelmi szerveknél. A még a kilencvenes években végzett kutatások arról tanúskodtak, hogy a rendőrök körében erősebb a cigányokkal szembeni előítélet és az erőszakra való fogékonyság, mint a társadalom egészében. A testületet belülről ismerők szerint a helyzet azóta csak romlott.