Mivel zsarolták Csányi Sándort? - bíróság előtt a vádlottak

Az elsőrendű vádlott távolmaradása miatt október 22-én folytatódik az OTP elnök-vezérigazgatójának, Csányi Sándornak a megzsarolása miatt indult büntetőeljárás tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A következő tárgyalásra tanúként megidézik az OTP biztonsági igazgatóját is.

Csak a másodrendű és a harmadrendű vádlott jelenlétében tudott tárgyalást tartani június 18-án Vasvári Csaba bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A Csányi Sándor OTP-vezér ellen elkövetett zsarolási ügy elsőrendű vádlottja, Kökény Tibor orvosi vizsgálatra hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson.

A tárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött, az ügyész, Horváth László elmondta, hogy a másodrendű vádlott, Lőrincz András cége, a Sámson Holding Kft. anyagi vitában állt az OTP-vel. A nézeteltérés jogi útra terelődött, a pert a Sámson Holding jogerősen elvesztette. Emiatt zsarolta meg Lőrincz András a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját.

A zsarolás alapját a Bank Centerrel kapcsolatos információk képezték, amelyek alapján még az adóhivatal munkatársai 2000-ben feljelentés tettek, igaz, végül eljárás nem lett az ügyből. Ebben az időben az APEH-ban dolgozott elnöki tanácsadóként és részt vett az ingatlan apportálása kapcsán folytatott vizsgálatban Gubuznai Zoltán, akit a zsarolási ügy vádirata szerint Lőrincz megkeresett. Vele a visszaélésgyanús ügyről többször is tárgyaltak.

Lőrincz egyébként 2007. november 21-én találkozott Dunakeszin Kökény Tiborral, majd november 29-én a Pólus Centerben lévő internetes kávézóból küldte el Kökény az első zsaroló e-mailt – a Bank Center néhány dokumentumával együtt – Csányi Sándornak, és a megadott időpontig 50 millió euró átadását követelte. Mivel a pénz nem érkezett meg, másnap újabb e-mailt továbbítottak egy Dunakeszin lévő kávézóból a bankvezérnek. Ám ez a küldemény sem érte el hatását, így december 3-án ismét megzsarolták Csányit. Az OTP Bank biztonsági igazgatója ezután tett a hatóságoknál feljelentést.

A vádhatóság súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat, Lőrinczcel szemben felbujtóként, Gubuznai Zoltán ellen pedig bűnsegédként. Mivel a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a harmadrendű vádlottnál megtartott házkutatás során két Flóbert-pisztolyt és töltényeket is találtak, az ügyészség vele szemben lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélésért is vádat emelt. Kökény Tibor vonatkozásában sem a vádiratot, sem a vádat nem ismertette Horváth László ügyész.

Lőrincz András prejudikációnak mondta a vádat, Gubuznai Zoltán pedig tagadta, hogy a terhére rótt bűncselekményt elkövette volna. Mivel egyikük sem kívánt vallomást tenni, Vasvári Csaba bíró felolvasta a nyomozás során tett vallomásaikat. Ezekben arról számolt be, hogy valóban volt egy vitás ügylete az OTP-vel, és amikor bevitte az ehhez kapcsolódó anyagokat a pénzintézet első emberének, találkozott ugyan Csányival, de érdemben nem beszélt vele.

Állítása szerint az ügy hátterében az lehet, hogy kidolgozott egy olyan hőszivattyút, amelynek használatával jelentős energia-megtakarítást lehet elérni, s ez sértette a gázszektor érdekeit, mert jelentős bevételtől estek volna el. Igaz, Lőrincz vallomásában nem tudta megmondani, milyen érdekeltsége lehet az OTP-nek a gáziparban. Megjegyezte: Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt is tájékoztatta a találmányról, és arról tájékoztatták őt, hogy szakértőt fognak számára kijelölni, akivel egyeztethet majd. Hozzátette: a másik két vádlottat ismeri, a zsaroló leveleket pedig nem látta. Ugyanakkor – mint a bíró felolvasta – a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai Lőrincz autójában találtak egy pendrive-ot, amelyen rajta volt az az e-mail, ami Kökény Tibornál is előkerült.