Ombudsman: a pozitív adóslistához csak ürügy a válság

A teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot - közölte álláspontját Jóri András adatvédelmi biztos szerdán az MTI-vel.

A biztos közleményében felidézte: a kormány korábban beterjesztette az Országgyűlésnek a teljes körű hitelinformációs rendszer felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint valamennyi hitelfelvevő, vagyis sokmillió állampolgár hiteladósságának adatai egy központi nyilvántartásba kerülnének.

A központi hitelinformációs rendszer jelenleg is működik Magyarországon, de magánszemélyek vonatkozásában csak adósnyilvántartásként: főszabály szerint csak a minimálbér összegét meghaladóan és legalább kilencven napon át tartozók adatait tartalmazza - tette hozzá Jóri András.

Felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat szerint ezzel a ma már létező nyilvántartással szemben nyilvántartanák azokat is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához; azokat, akik kötelezettségeiknek időben, szerződéses vállalásaiknak megfelelően tesznek eleget.

Az adatvédelmi biztos az új nyilvántartással kapcsolatban korábban már többször is kifejtette, hogy a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok - köztük a megbízható adósok - alkotmányos jogait. Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága a törvényjavaslatot a biztos érvelése nyomán nem találta általános vitára alkalmasnak.

Jóri András szerint a pénzügyi szféra az eredeti célt most úgy akarja elérni, hogy a teljes hitelinformációs rendszert "önkéntes" módon valósítaná meg. A több piaci szereplő által kezdeményezett modellben a banki ügyfelek által kötendő hitelszerződésekbe olyan hozzájáruló passzus kerülne, amely felhatalmazná a bankokat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe - tette hozzá.

Az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja, hogy egy gazdasági érdekcsoport az erre rendelt Országgyűlés fórumát megkerülve önkényesen korlátozná az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait. "A hasonló, formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi biztosok már 1998-tól határozottan felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen" - szögezte le Jóri András.

Az adatvédelmi biztos felhívta a hitelinformációs rendszerek üzemeltetőit, valamint az ilyen rendszerek számára adatokat szolgáltatni kívánó vállalkozásokat, hogy a rendszer melletti érveikkel az országgyűlési képviselőket győzzék meg. Hozzátette: ha a szektor egyes szereplői mégis a formális "önkéntes" hozzájáruláson alapuló rendszerek létrehozása mellett döntenek, az adatvédelmi biztos vizsgálni fogja a hozzájárulás valós önkéntességét.

Jóri András felhívta továbbá minden adatkezelő figyelmét a kezelt adatok banktitok-jellegéből adódó, valamint a büntető törvénykönyvnek a személyes adattal visszaélés tényállásának közelmúltbeli módosításából adódó fokozott jogi kockázatokra.