November 4. és a hamis atomtámadás 1956-ban

2009. november 04., szerda, 05:55 • Utolsó frissítés: 2009. november 04., szerda, 11:54
Szerző: hvg.hu

Címkék: 1956; Nagy Imre; forradalom; Szovjetunió; Király Béla; szabadságharc;

Ötvenhárom évvel ezelőtt, november negyedikén a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, és azóta sok legenda született a fegyveres ellenállásról. Reguláris katonaságunk szórványosan bocsátkozott november negyedikén harcokba, leginkább a nemzetőrök és a felkelőcsoportok próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. Az egyik legvitatottabb epizód a nagykovácsi csata, amelynek megtörténtét is sokan kétségbevonják. Király Béla még "hamis atombombát" is látott felrobbanni.

1956. november 4-én a szovjet csapatok megindították azt az offenzívát, amivel elsöpörték a magyar forradalmat és szabadságharcot. A támadók nem bízták a véletlenre a sikert: a második világháború rettegett hadvezérére, az emberáldozatoktól sosem visszariadó Zsukov marsallra ruházták az offenzíva levezénylésének feladatát. A moszkvai csata hőse, Leningrád védője és a sztálingrádi ütközet előkészítője iszonyatos erőket vetett be a magyarok ellen.

A szovjet túlerőre jellemző, hogy a bevonuló tankhadoszlop a legenda szerint Szolnoktól Záhonyig ért a 4-es főúton. Persze erre nemigen volt szükség, hiszen a magyar katonai parancsnokok többnyire nem tanúsítottak ellenállást. A honvédelmi minisztériumban tartózkodó tábornokok is passzívak maradtak, közülük nagy valószínűséggel Janza Károly adta ki a parancsot, hogy ne álljanak ellen a magyar katonák a szovjeteknek. Így a magyar és a szovjet reguláris csapatok csak szórványosan csaptak össze.

A hatalmas hadoszlopra már csak azért sem volt szükség, mert a szovjet haderő sosem hagyta el Magyarországot, bár erre október végén ígéretet tettek. (Andropov akkori budapesti szovjet nagykövet nem győzött szabadkozni emiatt november első napjaiban Nagy Imrénél. A később KGB-főnökké, majd utóbb szovjet pártfőtitkárrá avanzsált diplomata igyekezett megmagyarázni, hogy a kivonulás miért tűnt már november első két-három napján is inkább bevonulásnak.)

Ezek után a november 4-ei "hivatalos bevonulás" csak rásegített az addig is jelenlévő szovjet túlerőre. Az országszerte szétszórt szovjet alakulatok szinte mindenütt egyszerre foglalták el a stratégiai pontokat, és katonai megszállás alá helyezték az országot. A harcot leginkább a Nemzetőrség alakulatai és az önkéntesekből álló forradalmi felkelőcsoportok vették fel november negyedikén és utána pár napig, hétig. Ezek az alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek, elsősorban a Corvin köziek estek áldozatul, míg a Széna tériek a budai hegyekbe menekültek.

Az idén elhunyt Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka, a forradalmi karhatalom első számú vezetője úgy emlékezett vissza 1956. november negyedike hajnalára-reggelére, hogy Nagy Imre sem adott parancsot a fegyveres ellenállásra, jóllehet híres november 4-ei, hajnali rádióközleményében azt mondta a forradalom miniszterelnöke: "csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van".

Ekkor viszont már késő volt: pár órával a beszéd elhangzása után az országban a szovjet csapatok átvették az irányítást, a kormány pedig egyáltalán nem volt a helyén, hiszen a jugoszláv követségre menekült a miniszterek jelentős része, Nagy Imrével együtt. (Tito, a teljhatalmú jugoszláv vezető azonban tőrbe csalta őket: minthogy éppen 1956-ban kezdett javulni Belgrád és Moszkva viszonya, Titóék később kiadták a szovjeteknek a Nagy Imre-csoportot. Előbb Romániában internálták, majd hazaszállították őket. Nagy Imrét 1958-ban, Magyarországon végezték ki.)

A legbátrabb kormánytag »

Kinyomtatom • Elküldöm

KAPCSOLÓDÓ HIVATKOZÁSOK:

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.