Tíz dolog, ami hiányzik Budapestről

Budapest Európa egyik legjobb városa, vagy szemétdomb, ahol a befektetők tobzódnak? Mi hiányzik leginkább a fővárosból? Budapest születésnapja, november 17. előtt, a rendszerváltás utáni 19. évben a metropolisz építészeti arculatát másfél évtizeden át befolyásoló Schneller Istvánnal, volt főpolgármester-helyettessel és főépítésszel, illetve a jelenlegi megbízott főépítésszel, Beleznay Évával beszélgettünk.

"Most egy kicsit másképp látom a dolgot, mint 19 éve. Ma már úgy gondolom, jobban le kellett volna szállni a földre" - kezdte a beszélgetést Schneller István, aki 1991-1994 között a városfejlesztésért is felelős főpolgármester-helyettes volt, aztán 2006-ig főépítészként dolgozott, jelenleg pedig a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője.

Egy város hangulatát, arculatát nem a szenzációk határozzák meg szerinte. Nem hiszi például azt, hogy ha egy nemzetközi sztárépítész "odabuffant" valamit a Belváros közepére, akkor mondjuk egy Zaha Hadid-épület megváltoztatja majd Budapestet. Sokkal inkább az épületek közötti terek határozzák meg azt, hogy milyen érzéssel járunk-kelünk a városban. És persze Schneller elismeri, nem mindig jó Budapesten járni-kelni.

Barcelonából, egy konferenciáról visszatérve rémülve tapasztalta, milyen például az a nemrég létesült vasúti kapcsolat, amely a Ferihegy 1-es terminált köti össze a várossal. Hihetetlen balkáni látvány fogadta Pesten, összefirkált vasútállomás, hajléktalanok, aztán a főút felett egy csőben kellett átmásznia, amelyben nem volt mozgólépcső, csak egy utólag odabiggyesztett lift.

Látkép a Citadelláról © Stiller Ákos

Barcelonai példa

"Barcelona példája kellenne, hogy inspiráljon minket, ott a közterületi program révén újul meg a város, és az épületek és a köztük lévő terek a tájépítészet megoldásait felhasználva keletkeznek" - mondja a Corvinus egyetem tanszékvezetője. A katalán városban a parkok, szobrok, utcabútorok és az új épületek egyszerre jönnek létre, folyamatosan, és így szerves egészet képezve alakul át a tengerparti metropolisz. Persze ott is látott Schneller olyan tereket, ahol túl nagyok az új épületek. "Sajnos a mostani építészek nem konkurálhatnak Gaudival és a XX. század eleji modernistákkal, akik számára az épület tagolása egyúttal a közterület arculatának megfogalmazását is jelentette" - jegyezte meg.

"Nem az a fontos, hogy szenzációs és új legyen az épület, hanem az, hogy minőséget képviseljen" - ezzel egyetért Beleznay Éva is, aki Schneller 2006 júniusi távozása után került a főépítészi székbe, de némi politikai ellenállás miatt még mindig szerepel a titulusa mellett a "megbízott" kitétel.

A pennsylvaniai és a pesti Műegyetemen egyaránt tanult Beleznay ugyanúgy kénytelen szembesülni azzal, hogy Budapestnek nincs pénze saját építészeti arculatának megalkotására, mint korábban Schneller, de ő éppen ezért a fejlesztőkkel, befektetőkkel való szoros kapcsolattartást, a "projektmenedzsmentet" hangsúlyozza. Jó példának tartja erre a Dél-Budán a napokban elkészült Allee bevásárlóközpontot. Szerinte itt jó szerződést kötöttek a beruházóval, aki olyan megoldásokat is vállalt, amelyekkel a közérdeknek is megfelelt. Például az Október 23. utcára kifutó Bercsényi utcában alagutat épített, amellyel a parkolóba behajtó és az üzletekbe szállító autók és teherautók nem zavarják a gyalogosközlekedést. (Bár nemrégiben a szellőzőrendszer hibája az ott dolgozók közül tizennégy embernek okozott enyhe szén-monoxid mérgezést.) Schneller viszont azt állítja, hogy a túlépített tömbben alig van igazi zöldterület. Elsimerve a kereskedelmi kínálat nagyvonalúságát, szerinte a bevásárlóközpont forgalomvonzása agyonterheli az amúgy is közlekedési problémákkal sújtott környéket.

Tíz dolog, ami hiányzik Budapestről - a két főépítész véleménye

A jelenlegi és a volt főépítészt megkérdeztük, mi a véleményük tíz olyan programról, ami akár meg is valósulhatna a magyar fővárosban. 1. Disneyland Scheller: nem - Beleznay: nem 2. Közúti Duna-alagút, hosszában, északról délre Schneller: nem - Beleznay: igen 3. Közúti Duna-alagút keresztben, keletről nyugatra Schneller: igen - Beleznay: nem, de ha lesz észak-déli alagút a budai oldalon, akkor onnan több kihajtó kell Pestre és Budára is, vagyis: igen. 4. Vasúti alagút a Duna alatt, a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése Schneller: igen - Beleznay: igen 5. Olimpia Budapesten Schneller: igen - Beleznay: igen 6. Aquincumi híd Óbuda és Újpest-Angyalföld között és két új híd Dél-Buda és Csepel között Schneller: természetesen igen, de nem mindegy a sorrend, hiszen egyszerre két Duna-híd nem fog épülni. Először Csepel-Budafok, utána Acquincum, tekintettel arra, hogy az M0 északi híd épült utoljára - Beleznay: igen 7. Körvasúti körút Pesten, a Hungária körút és az M0-s gyűrű között Schneller: igen, de szakaszolni kell, mert egyszerre nem megy. Először a Dunát áthidaló szakaszok mind délen, mind északon - Beleznay: igen. 8. Gyaloghidak Budapesten Schneller: a fő Duna-ágon nem, de a mellékágakon lehetséges, például a Soroksári Dunán, vagy akár a Margitsziget és Angyalföld között - Beleznay: nem 9. Felhőkarcolók Schneller: nem, legfeljebb Csepelen, a szigetcsúcson - Beleznay: csak Csepelen, de ott igen 10. Egy új nagy városi közpark kialakítása Schneller: igen - Beleznay: igen, a csepeli szigetcsúcson, rendezvények befogadására alkalmasan