Észrevétlenül támad a szén-monoxid

Szén-monoxid-mérgezés általában lakásokban, családi házakban fordul elő, ezért is szokatlan, hogy a nemrég megnyílt budai bevásárlóközpontban egymást követő két nap is rosszul lettek a levegőben lévő gáztól - ezeknél az épületeknél ugyanis elvileg gondosabban járnak el. A pláza vasárnap azt állította, a mélygarázsból a szokásosnál nagyobb mennyiségű kipufogógáz került a levegőbe, de ennek mértéke 8-12 térfogatszázalék között volt. Ilyen mennyiség azonban nem okozhatott volna rosszullétet.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, ezért csak mérőműszerrel lehet kimutatni, vagy az emberi szervezetre gyakorolt hatása alapján lehet következtetni a jelenlétére – ahogy ez az Allee bevásárlóközpontban is történt. A szén-monoxid azért veszélyes, mert belélegzése után leköti a vérben a hemoglobint, így a vér nem jut oxigénhez és megbénítja az idegeket. A mérgezést szenvedő alany mindeközben tudatánál van, de cselekedni nem tud, hiába is szeretne – mondják azok, akik már átéltek súlyos mérgezést.

„A közhiedelemmel ellentétben a szén-monoxid a mennyezeten 'jelenik meg', s onnan terjed a padló felé, ellentétben a szén-dioxiddal, ami lentről felfelé terjed” – magyarázta a hvg.hu-nak Balogh József gázkészülék-szerelő mester, hozzátéve: a leggyakrabban összekeverik az emberek a szén-dioxidot a szén-monoxiddal. Előbbi ugyancsak színtelen, de enyhén savanykás ízű és szagú gáz. Mivel a levegőnél nehezebb, általában bányákban, aknákban, alagutakban, kutakban, pincékben, garázsokban gyűlhet fel, kiszorítva a levegőt. Nagy mennyiségben a szén-dioxid is mérgező.

Szén-monoxid. Észrevétlenül támad © Stiller Ákos

Szén-monoxid-mérgezés általában lakásokban, családi házakban fordul elő, mérőműszerekkel ellátott közintézményekben ez nagyon ritka jelenség – mutat rá Balogh, utalva az Allee plázában történtekre. Szén-monoxid-mérgezés gyakran fordul elő garázsban, nyílt égésterű fűtési rendszerek környezetében vagy ott, ahol eldugult a kémény. De akár olyan helyiségben is megtörténhet, ahol sokan dohányoznak. Balogh József szerint a családi házakban, lakásokban sokszor azért következik be mérgezés, mert sokan még mindig nyitott égésterű készülékeket használnak. „Noha a gazdasági minisztérium rendeletének értelmében idestova két éve tilos ilyen készülékeket szerelni az új lakásokba, bizony előfordul az ilyen. Ez részben azért is van, mert a régi lakásoknál a szerelők sokszor ugyanilyen készülékre cserélik a régieket” – mondja Balogh. A szakember szerint az is előfordul, hogy a készüléket nem, de a nyílászárókat újra cserélik. „Ez azért veszélyes, mert egy új nyílászáró akár hermetikusan is lezárhatja a lakást úgy, hogy nem jut be levegő. Egy régi, például 24 kilowattos készülék 2,5-3 köbméter gázt éget el óránként. Márpedig egy köbméter gáz elégetéséhez 10 köbméter levegő szükséges. Magyarul egy óra alatt 25-30 köbméter levegő kellene az égéshez, de ilyen esetben az új nyílászárók miatt nem jut levegő a térbe” – mondja a szakember.