Budaházy büntetőügye és a gárda-per a bíróságon

December 3-án tart nyilvános ülést a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Budaházy György ellen, az Erzsébet híd lezárása miatt indult büntetőper felülvizsgálati eljárásában, december 15-ére pedig a Magyar Gárda feloszlatásának ügyét tűzték ki.

Az Erzsébet híd forgalmát 2002-ben egy hétköznap reggel leállított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló. A Fővárosi Bíróság a híd lezárása ügyében egy éve közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt harminc nap közérdekű munkára ítélte jogerősen Budaházy Györgyöt és öt társát. Ennek a büntetőügynek a felülvizsgálati eljárásában tart nyilvános ülést december 3-án az LB.

Budaházyt egy másik eljárásban tucatnyi internetes írása miatt nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Bíróság alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete vádjával. Azt az ügyet fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalja majd másodfokon. Budaházy György hónapok óta előzetes letartóztatásban van, mert az ügyészség gyanúja szerint 2007 elején egy Hunnia mozgalomnak nevezett csoportot hozott létre és vezetett azért, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal, őket megfélemlítve befolyásolják a parlamenti döntéseket.

A Magyar Gárda Egyesület feloszlatása ügyében december 15-én tart nyilvános ülést a Legfelsőbb Bíróság. A 2007 júniusában bejegyzett egyesület feloszlatása érdekében még az év decemberében indított polgári pert a Fővárosi Főügyészség, mert álláspontja szerint a Magyar Gárda Egyesület működése sértette mások emberi méltóságát. A Fővárosi Bíróság 2008. december 15-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elrendelte az egyesület feloszlatását. A szervezet fellebbezését követően a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án részben eltérő indokokkal helyben hagyta és jogerőre emelte az elsőfokú döntést, de a feloszlatás hatályát kiterjesztette a Magyar Gárda Mozgalomra is.

Az ítélőtábla az egyesület, illetve a mozgalom tevékenységét vizsgálva azt állapította meg, hogy annak rendezvényei közvetlenül és ténylegesen fajgyűlölő és kirekesztő megnyilvánulásokkal a közrendet és a köznyugalmat támadták, és ennek következtében sérült a biztonsághoz és szabadsághoz való jog. Mint kimondta, ez akkor is így van, ha közvetlen fizikai erőszak nem történt, de annak fenyegető veszélye fennállt. A faji megkülönböztetés és a kirekesztés a demokratikus rendet alapjaiban támadja, és az betiltással (feloszlatással) szankcionálandó.

Az egyesület felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla határozatainak hatályon kívül helyezését és az ügyészségi kereset elutasítását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól.