Mérsékelt részvétel és elsöprő Fidesz-győzelem várható a vasárnapi EP-választáson. A kisebb pártok közül a Jobbik bejutása biztosnak tűnik, de az MDF-nek és az SZDSZ-nek is van még némi esélye, hogy mandátumot szerezzen – derül ki a HVG megbízásából május 22-e és 26-a között az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével készített Medián-felmérésből.

Az EP-választási kampány hatásának szinte semmi jele a közvéleményben. Ez abból is látszik, hogy a pártok támogatottsága a kormányválság tavaszi kirobbanása óta lényegében nem változott. A teljes szavazókorú népességben az MSZP továbbra is 16, a Fidesz pedig 44 százalékon áll, függetlenül attól, hogy egy „most vasárnapi” országgyűlési vagy a június 7-ei európai parlamenti választásról van-e szó. Igaz, a kampány során valamivel nagyobb médiafigyelemhez jutott és ezért jobban is látszódó kisebb pártok támogatottsága valamelyest nőtt.

© HVG


Bármennyire fontos lehet is politikai értelemben, hogy a kisebb pártok közül melyik képes átlépni a bejutási küszöböt, a közvélemény-kutatási adatok alapján ezt nagyon nehéz előre jelezni. Az biztos, hogy erre egyértelműen a Jobbiknak van a legnagyobb esélye. A radikális jobboldali párt támogatottsága a teljes népességben április végén még csak 2 százalékos volt, május elején 3, május közepén pedig már 4.

© HVG


Persze a Jobbik szavazói még így is nagyon kis számban találhatók meg a közvélemény-kutatási mintákban ahhoz, hogy a várható részvételi aktivitásukat mérni lehessen, de az aligha véletlen, hogy az utóbbi hónapok felmérései során rendre minden más párt szavazóinál nagyobb arányban mondták biztosra a részvételüket. Így alacsony részvétel esetén a Jobbik nemcsak bejuthat, de akár meglepetést is okozhat. Annál is inkább, mivel a korábbi választási előrejelzések tapasztalatai szerint a közvetlenül megelőző felmérések hajlamosak alulmérni a kisebb pártok támogatottságát. Ennek alapján viszont az MDF-nek és az SZDSZ-nek is lehet esélye a mandátumszerzésre, hiszen van annyi szimpatizánsuk, amennyi a bejutáshoz szükséges, a fő kérdés az, hogy rávehetők-e a voksolásra.

© HVG


Az egyes szavazótáborok hadrafoghatóságának döntő jelentősége lehet, mert összességében mérsékelt választási részvétel várható június 7-én. A kampány hatástalanságát az is jelzi, hogy május közepén ugyanúgy 37 százalék mondta biztosra az EP-választáson való részvételét, mint bő másfél hónappal korábban. Nem könnyű megmondani, hogy a tényleges részvétel végül is mekkora lesz, hiszen nagyon nehéz az emberek jelenlegi véleményéből a jövőbeli viselkedésükre következtetni.

Ám figyelembe véve, hogy öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 50 százaléka mondta biztosra a részvételét, de végül csak a 38 százalékuk ment el szavazni, valószínűsíthető, hogy a részvétel alacsonyabb lesz, mint 2004-ben volt.

© HVG


A kampánynak nem sok hatása volt az állampolgároknak az Európai Parlament működésével kapcsolatos tájékozottságára sem. Bár az öt évvel ezelőttihez képest többen mondták magukról, hogy tudják, mit csinál az EP, alig nőtt azoknak az aránya, akik tudják, hogy ott a képviselők nem a saját országukból érkező többi képviselővel, hanem európai pártszövetségeseik reprezentánsaival ülnek egy frakcióban.

© HVG


Még leginkább a pártok listavezetőit ismerik az emberek – közülük az MDF színeiben induló Bokros Lajos a legismertebb, igaz, egyúttal a legkevésbé népszerű is. A nagy többség szerint elsősorban arról döntünk ugyan, hogy kik képviseljék Magyarországot az EP-ben, a pártok erre való alkalmasságát mégiscsak a belpolitikai témák alapján ítélik meg az emberek. Erre utal az a már említett jelenség is, hogy szinte nincs különbség az EP-választási és a „most vasárnapi” parlamenti választási preferenciák között, csupán az, hogy az utóbbin többen vennének részt (45 százalék).

© HVG


Így a kormányválság után újabb mélypontra került szocialisták a 22-ből valószínűleg csupán öt mandátumot tudnak megszerezni, a Jobbik pedig nagy valószínűséggel egyet kap majd. A Fidesz pontos mandátumszáma elsősorban azon múlhat, hogy az MDF és az SZDSZ, vagy akár mindkettő képes lesz-e átlépni az 5 százalékos küszöböt. Ha nem, akkor a fennmaradó 16 mandátum mindegyike a Fideszé lehet.

HANN ENDRE – KARÁCSONY GERGELY