Mit csinál a Jobbik az önkormányzatokban?

Képviselőjelöltekkel árasztja el ősztől a Jobbik az önkormányzati közgyűléseket és bizottsági üléseket. A megfigyelők feladata, mint mondják, a politikai mutyik megakadályozása. A párt programját némi pragmatizmussal ültetik át a gyakorlatba: miközben például rendszeresen kikelnek az államadósság növelése ellen, van olyan település, ahol a Jobbik képviselője is megszavazta a hitelfelvételt.

Első blikkre a Jobbikon aratott fideszes diadalnak tűnhet a június 7-ei időközi önkormányzati voksolás Várpalota 7. választókörzetében. A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője, a mandátumáról még április elején lemondott Helt Tamás helyére kiírt voksoláson 50 százalékot meghaladó fölénnyel győzedelmeskedett a Fidesz és a KDNP közös jelöltje, Juhász Attila. Mintha fogott volna a baloldali kritika: az elmúlt években ugyanis Helt jóvoltából milliós támogatások jutottak olyan radikális szervezetekhez, mint a Magyar Gárda tagtoborzóit szervező Palotai Turul Társaság vagy az Egészséges Fejbőr és a Romantikus Erőszak nevű együtteseket futtató Őrzők Rendje Egyesület. Valójában azonban Helt a legkevésbé sem lett kegyvesztett. A fideszes többségű képviselő-testület már április 17-étől őt bízta meg, hogy a Várpalotai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatójaként vizsgálja felül a város által ellátott feladatokat, és közös cégbe összevonva erősítse meg az önkormányzati tulajdonú társaságokat.

Megbízása annyiban telitalálat, hogy a Jobbik karakteresen kiáll a köztulajdon mellett. A párt azzal érvel a neoliberális gazdaságpolitikával szemben, hogy az állam nem „adószívó vámpír és korlátokat állító lábatlankodó”, éppen ellenkezőleg, hangzik a szélsőbalon is kedvelt érvelés, az erős állam képes gátat vetni a magántőke mindenhatóságának. A Jobbik számára ugyanis „nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság az emberért” – hirdeti az európai parlamenti választásokra készített pártprogram.

Jobbik-aktivista gárdista. © Stiller Ákos

Az elméletet némi pragmatizmussal ültetik át a gyakorlatba a Jobbik képviselői. A várpalotai intézmények munkavállalóinak egy részét Helt vezényletével éppen ezekben a hónapokban penderítik ki a nagyobb védettséget nyújtó közalkalmazotti és köztisztviselői státusból. A képviselő-testület ugyanis úgy döntött, üzleti alapokra helyezi a város üzemeltetését. Az indoklás azonban korántsem a tevékenység átláthatóságával vagy a megtermelt profit világosabb elszámolásával érvelt, hanem a városvezetés kezét kevésbé megkötő, szabadabb mozgástérrel. „A gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok tágabb keretet biztosítanak a gazdasági tevékenység, valamint a humánerőforrás-gazdálkodás területén” – olvasható az előterjesztésben. Vagyis – értelmezi a lehetőségeket a dokumentum – az önkormányzat saját tulajdonú cégének nem kell közbeszerzést kiírnia azokra a feladatokra, amelyek ellátására kizárólagosságot kap a település vagyonrendeletében, a munkavállalókra pedig nem kell alkalmazni a szigorú illetményrendszert és az elbocsátási korlátokat. A jobboldali képviselő-testület ezzel megszavazta, hogy a piac kiiktatásával maga döntse el, a parkgondozástól a köztisztasági feladatokig mely tevékenységre mennyi pénzt akar fordítani, függetlenül attól, akadna-e olyan vállalkozó, aki esetleg ugyanazt a munkát olcsóbban is elvégezné.

Pedig van olyan jobbikos politikus, aki maga is úgy látja, egy képviselő-testület nem feltétlenül tud pénzügyileg is ésszerű döntéseket hozni. A Jobbik sátoraljaújhelyi elnöke, Szajkó Gábor át is adta a mandátumát egy másik jobbikos képviselőnek, Cselei Andreának, mert reménytelennek látta, hogy a főként pedagógusokból álló fideszes városvezetéssel szemben racionális gazdasági döntéseket szavazzanak meg. Az autószalont üzemeltető Szajkó lokálpatriótának mondja magát, de a HVG kérdésére elfogadhatatlannak ítélte, hogy csak azért tartsanak fenn egy tornaterem nélküli, elavult, 130 éves iskolát, mert a polgármester barátja az iskolaigazgató, aki egyben önkormányzati képviselő is.

Fontos alaptétele a pártnak a hazai, főként kis- és középvállalkozások támogatása is a multikkal szemben. Ennek jegyében az egri Jobbik elnöke és egyben önkormányzati képviselője, Sneider Tamás a HVG érdeklődésére kifogásolta, hogy a város januárban elfogadott befektetésösztönző programja nem a hazai, hanem a multinacionális cégeknek kedvez. Sneider ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy júliustól adókedvezményt kap az Egerben üzlet- és irodaházat működtető Wallis-csoport. A jobbikos képviselőnek a nagytőkével szemben megfogalmazott érzéseit ebben az esetben az sem enyhítette, hogy a ciprusi bejegyzés ellenére a Wallis magyar tulajdonoshoz, Veres Tiborhoz köthető, és az egri képviselő-testület a válság hatására csupán azt a többletterhet engedte el, amelyet egy tavalyi döntés alapján, januártól vetett ki a kiemelt kereskedelmi övezetekre.

A ciprusi cégbejegyzés önmagában nem kizáró ok a Jobbik számára az üzletkötésben. Még akkor sem, ha a párt uniós listavezetője, Morvai Krisztina a parlamenti pártokhoz június elején írt nyílt levelében „az országot a kezükben tartó libatolvajokat” és „offshore cégtulajdonosokat” tette felelőssé a hazai vállalkozások hátrányos megkülönböztetéséért. Ennek némiképp ellentmondva a főváros XXII. kerületében tavaly nyáron a Jobbik képviselője, Staudt Gábor is megszavazta (a fideszes többséggel együtt), hogy a Duna-partnak az M0-stól délre eső, 32 hektáros területét nettó 1,6 milliárd forintért eladják a BD Park Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek. Mire az üzletet megkötötték, már a ciprusi Finbridge Ltd. érdekeltségébe került az eredetileg magyar, a képviselő-testületi döntéskor azonban már amerikai és panamai tulajdonban lévő cég. Staudt a HVG kérdésére „abszolút alátámasztott” döntésnek minősítette az ingatlan eladását, miután a vevő vállalta a korábban szemétlerakóként működő terület megtisztítását. Egy másik ingatlan esetében a képviselő idén májusban amellett érvelt, hogy ne adják el a területet, csupán a hasznosításba vonják be a magántőkét.

A hitelfelvételhez szintén ellentmondásosan viszonyulnak a Jobbik képviselői. Az országos pártprogram az államadósság elengedését vagy átütemezését is indokoltnak tartaná, mondván: a kamatokon, a profiton és a magyar piacok megszerzésén „japán és más kisemberek, valamint a multinacionális tőke” nyerészkedik. Székesfehérvárott a tavasszal többségbe került jobboldal ideiglenes vizsgálóbizottságot állított fel annak tisztázására, indokoltak voltak-e a város hitelfelvételei. Bár e testület munkája még nem zárult le, a Jobbik képviselője, Gál Péter már megtalálta a bűnbakot. E szerint a halasztott fizetési konstrukciókkal együtt 13 milliárd forintra duzzadt adósságállomány egyik oka a szocialisták által erőltetett panelfelújítási program, amely önmagában 6 milliárd forint kötelezettséget rótt a városra. Más településeken, így például Várpalotán, Cegléden vagy Békés városában a Jobbik képviselője is megszavazta a kötvénykibocsátást vagy hitelfelvételt.

A jövőben azonban a pártvezetés már nem szeretné a véletlenre bízni a Jobbik önkormányzati politikáját. Legalábbis erre utal, hogy az ősztől a párt önkormányzati munkacsoportot állít fel a következő választási program összehangolására. Budapesten a jobbikos kerületi politikusok már túl is vannak az első egyeztetéseken. A párt újpesti képviselője, Pajor Tibor az egyik legfontosabb feladatnak azt mondta, hogy felkészítsék leendő képviselőjelöltjeiket a politizálásra. Ennek érdekében elvárják az aspiránsoktól, hogy az ősztől aktív megfigyelői legyenek a képviselő-testületi és bizottsági üléseknek. Pajor arra számít, a Jobbik jelöltjeinek puszta jelenléte hozzájárul, hogy véget érjenek a „politikai mutyizások”.

SZABÓ YVETTE