szerző:
hvg.hu

Mi lesz a zsidónegyed sorsa? Ki az erősebb, a törvénytelenségekkel mit sem törődő hivatalok vagy az Alkotmánybírósághoz forduló civilek?

„Megdöbbentő, hogy ismét közérdekű adatok esetében tagadta meg a nyilvánosságot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Az pedig különösen érdekes volt számunkra, hogy ez a szereptévesztés pont annál a hivatalnál jelentkezik, amelynek az lenne a dolga, hogy segítse a munkánkat, míg a VII. kerületi önkormányzat – amellyel hosszú ideje vitáink vannak – rendelkezésünkre bocsátotta a kért információkat” – mondta Molnár Péter jogász, a három civil szervezet rendezésében tartott, a zsidónegyedben zajló örökségvédelmi anomáliákról beszámoló sajtótájékoztató egyik résztvevője. Az ÓVÁS! Egyesület munkatársa bontási, elvi és jogerős építési engedélyekről beszélt.

A kerület közlése szerint a jogerős engedélyek száma 13, folyamatban pedig 8 ügy van. Ez azonban nem minden. A KÖH ugyanis nem volt hajlandó közölni, hogy ilyen eljárás hány műemléket érint, csak azt mondta, az adatvédelmi biztos állásfoglalását kéri arra a vonatkozóan, hogy kiadhatja-e ezeket az információkat. A városvédők adatai szerint annyit lehet tudni jelenleg, hogy 17 befektetői tulajdonban lévő, kiürített, kiürítés alatt álló vagy megcsonkított műemlék lakóház van a Belső-Erzsébetvárosban, s négy ilyen épület eladása is folyamatban van. „Mindez úgy, hogy a jelenleg érvényben lévő, több jogszabályt is sértő kerületi szabályozási terv alapján születtek ezek a döntések” – hangsúlyozta Perczel Anna, az ÓVÁS! elnöke.

© hvg.hu

A civilek sokadik alkalommal hívják fel a figyelmet arra, hogy a kerületre érvényes rehabilitációs szabályozási terv (RSZT) törvénysértő. Történt ugyanis, hogy az UNESCO nyomására 2007-ben a VII. kerület Hunvald György képviseletében és a KÖH Mezős Tamás elnöklésével ígéretet tett a műemlékvédelmi szempontokat is felölelő RSZT megalkotására. Először egy értékvizsgálatot készítettek, amikor is telekről-telekre járták végig a szakemberek a belső-erzsébetvárosi ingatlanokat, feljegyezve, hogy mely esetében milyen változtatások megengedhetőek vagy éppen tiltandóak. A civilek arra hívták fel a figyelmet, hogy a 2008 szeptemberében elfogadott szabályozási terv nincs tekintettel az értékvizsgálat megállapításaira (melybe annak bemutatásakor, 2008 februárjában rövid időre betekintést nyertek, később viszont lapunknak pereskednie kellett a tanulmányért).

A szervezetek törvénysértést kiáltottak, s panaszukat mind a közigazgatási hivatal, mind a jövő nemzedékek ombudsmanja elismerte, de ez mit sem változtatott a helyzeten. A civilek tavaly decemberben az Alkotmánybírósághoz fordultak, azt kérve, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja az RSZT-t, s ha alkotmánysértést állapít meg, akkor visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. A Kollonay Enikő által elkészített beadvány arra is kitér, hogy mind az önkormányzati képviselőtestület, mind a kulturális miniszter mulasztásos törvénysértést követett el: előbbi nem alkotta meg az örökségvédelmet garantáló rendeletét, utóbbi pedig a kezelési tervről (vagyis a végrehajtásról) szóló jogszabályt, holott az örökségvédelmi törvény ezt 2005 óta előírja. Arra is hivatkoznak, hogy a nemzetközi egyezményeket és a jogbiztonságot is sérti a szabályozási terv.

© hvg.hu


Arra a kérdésre, hogy mikorra várható az AB döntése, Kollonay Enikő, a Szindikátus Egyesület – Nagydiófa utcaiak jogásza azt mondta, talán két év. Arra a felvetésre, hogy addig akár le is bonthatnak olyan épületeket, amelyek védelemre, rehabilitációra jogosultak, azt mondta: a visszafordíthatatlan következményekre hivatkozva talán gyorsabban is kérhetnek döntést, de így is legalább egy év.

A sajtótájékoztatón szó esett az új a világörökségi törvény tervezetéről is, amelynek véleményezésére nem mellesleg elvileg 8, a gyakorlatban – egy sérült fájl miatt – csak 3 napjuk volt a civileknek. A sietséget az indokolta, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint ennek mielőbb a parlament elé kell kerülnie. A dolog ott hibádzik, hogy amikor a háborgó civilek érdeklődtek, mi lesz annak a törvénytervezetnek a sorsa, amellyel kapcsolatban számos kifogásuk van, azt a választ kapták az országgyűlés kulturális bizottságának elnökétől, Pető Ivántól, hogy az már jó eséllyel nem kerül a honatyák elé a választások előtt. Így már kevésbé érthető a sérült fájllal megspékelt sietség.

„A törvénytervezet sokkal kevesebb védelmet nyújt a védelemre szoruló városrészeknek, ingatlanoknak” – mondta Bakó Katalin, a Szindikátus Egyesület - Nagydiófa utcaiak munkatársa. Kiemelte: a jelenlegi hazai jog egységes védelmet ír elő a világörökségi területet jelentő magzónára és a védőzónára. Az új törvénytervezet ezzel szemben különválasztja a világörökségi helyszínt és a világörökségi területet. A magzóna fogalmát felcseréli a helyszín fogalmával. Elfogadása esetén a világörökségi terület tagozódhat helyszínre és védőzónára. A tervezet már az elején leszögezi, hogy kizárólag a védőzóna nélküli helyszínt tekinti kiemelkedő, egyetemes értéknek. A védőzóna azonos szintű védelme az új törvény szerint tehát szóba sem jöhet. "Az új törvénytervezet a világörökségi védőzónák tekintetében következetesen és kifejezetten gyengíti az eddig sem túl erős védelmet" – tette hozzá Bakó, azt is hangsúlyozva: amíg hiányzik a törvényből a beruházókat rehabilitációra ösztönző anyagi támogatás, addig nehéz lesz olyan befektetőt találni, aki nem bontani akar.

A civil szervezetek, amelyek már évek óta küzdenek a zsidónegyedért, arról is beszéltek, milyen terveik vannak, miként szeretnék napirenden tartani a problémát, s a megoldáskeresésbe mind többeket bevonni, így is erősítve az érdekérvényesítés lehetőségét. Jávor István az ÓVÁS!-tól többek között arról beszélt, hogy dokumentumfilmet készítenek, mely egyebek mellett arról is szólna: a kerületben jelen lévő energiák nem csak múltat biztosítottak ennek a városrésznek, de segítenek abban is hinni, hogy jelene és jövője is van Belső-Erzsébetvárosnak. A korábban elkészült alternatív rendezési tervüket pedig látványtervekkel kiegészítve szeretnék minél több helyen megmutatni a nagyközönségnek, kedvet csinálva ahhoz, hogy a civilek, a fiatalok szívesen kiálljanak ezért az ügyért.

A sajtótájékoztató végén betonnal töltött pezsgőspoharakkal koccintottak a résztvevők, ahogy Bihari László, a Védegylet egyik szóvivője fogalmazott: „szimbolizálva, hogy milyen kemény falakba ütköztünk már eddig is”.

KA