Január végére nem változott jelentősen az internetezők közhangulata – derül ki az NRC Piackutató felméréséből. A hvg.hu NetHangulat index az év első hónapjában 22 ponton állt – az optimisták aránya 13 százalék volt, míg 84 százalék szerint továbbra is rossz irányba mennek Magyarországon a dolgok.
|
|
Az NRC Piackutató immáron négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe taszította a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, júliusban már 23, novemberben pedig 24 pontot mértünk.
Az elmúlt 3 évben eddig mindig azt tapasztaltuk, hogy december végére – az ünnepi hangulatnak köszönhetően – nőtt az index értéke, január végére viszont újra csökkent. Idén azonban ezzel ellentétes mozgást figyelhettünk meg: az egyébként kiugróan magas – közel másfél éve a legmagasabb – novemberi szinthez képest decemberre 3 pontot csökkent az index értéke, januárban végén viszont egy ponttal magasabb szinten állt, mint az év utolsó napjaiban. A NetHangulat index aktuális értéke: 22 pont.
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
|
|
A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány január végén lényegesen magasabb volt: 13 százalék; az internetezők 83 százaléka viszont továbbra is pesszimista.
|
Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? |
|||
|
|
november |
december |
január |
|
Optimista |
15% |
12% |
13% |
|
Nem tudja megítélni |
5% |
4% |
4% |
|
Pesszimista |
80% |
84% |
83% |
Az index értéke a férfiak és a nők körében is egyaránt nőtt, így előbbiek (24 pont) továbbra is valamivel derűlátóbbak, mint az utóbbiak (20 pont). Az átlagosnál továbbra is nagyobb az optimizmus a fővárosban élő és az 50 évnél idősebb netpolgárok körében.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#1)












Érdekes dolog a közvélemény, mert az elégedetlenek szerint vajon mi lenne a jó irány?
Az állam osztogasson többet? Miből, újabb hitelek felvételéből, azaz éljük fel még jobban a jövőnket?
Vagy vegye el valamely kedvezményezett körtől,hogy egy másiknak odaadhassa? Mire adjon kevesebbet ,nyugdíjra, MÁV-ra, közalkalmazottak és tisztviselők bérére, egészségügyre?
Esetleg emelje az adókat,hogy még az a kevés adófizető vállakozó, aki még nem ment át Szlovákiába vagy éppen a Cayman szigetekre adózni, az is elmeneküljön innen, aztán végképp éhen haljon az ország?
Vagy éppen csökkentse az adókat, de ezzel párhuzamosan a kiadásokat is alaposan le kellene faragni.
A gond az, hogy a 10 millió emberből ha levonjuk az időseket ,a gyerekeket és a nappalin tanulókat, akkor kapunk 6,5 millió fiatal, munkaképes embert.
Ebből a 6,5 millióból csak 2,8 millió dolgozik, ebből is 800 ezer a közszférában, tehát mindössze 2 millió ember tartja el a 10 milliót.Ugyanakkor közel 4 millió fiatal, munkaképes ember nem dolgozik (!!) ,ne csodálkozzunk hát, hogy itt tart az ország.
Ráadásul évi 1200 milliárd forint kamatot fizetünk a múltban felvett irdatlan adósságteher után!
Mi ennek a helyzetnek az oka?
Az ultrabonyolult ,állandóan változó és rendkívül magas adó/járulékrendszer megfojtja vagy külföldre üldözi a hazai KKV-kat, akik emiatt nem tudnak fejlődni, növekedni, megerősödni, üzleti modelljüket ugyanis az adóelkerülésre építik.
Ezért az ország gazdasága szinte kizárólag a betanított munkásokat (ténylegesen)minimálbéren foglakoztató, igen kicsi hazai hozzáadott értéket előállító ,a profitot pedig repatriáló multicégek összeszerelő üzemeiből áll, akik az adókedvezmények és az alacsony bérek miatt szinte alig fizetnek a költségvetésbe. A hazai KKV szektor még arra sem képes, hogy a szomszédban működő multiüzem beszállítója legyen.
A hosszútávú fejlődés érdekében az egyetlen megoldás a hazai KKV szektor megerősítése, alacsony, egyszerű és kiszámítható adórendszerrel, alacsony kamatokkal (MNB!) , ésa költségvetési kiadások drasztikus lefaragásával, munkára ösztönzéssel!