"Orbánnak körül kellene néznie Európában" - német lapvélemény

Magyarország jövendő miniszterelnökének körül kellene néznie Európában - fogalmazott a cikk alcímében a konzervatív német napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty, aki szerint a kétharmados többséggel való kormányzás tévútra vezethet. A választások győztese, Orbán Viktor erről egykori tárgyalópartnerét, Edmund Stoibert kérdezhetné. A volt bajor miniszterelnök elmondhatná neki, miként vált 2003-as nagy választási győzelme Bajorországban a kormányzati önkény elburjánzásának és ennek következtében a tartományi kormányfő bukásának és nem utolsósorban a CSU hanyatlásának kiindulópontjává. Ez legalábbis figyelmeztetést jelenthet Orbán számára - fogalmazott Hefty.

Van azonban egy alapvető különbség Stoiber és Orbán választási sikere között. Az évtizedes kormányzási hagyományokkal rendelkező CSU vezetője ugyanis tíz év tartományi miniszterelnökség után tett szert kétharmados többségre. Orbán ezzel szemben az alkotmánymódosító többséget ellenzékből érte el, ahol első miniszterelnöksége után nyolc évet töltött. Miközben Stoiber tulajdonképpen saját kormánypolitikáját folytathatta, Orbánnak új kormánypolitikát kell megterveznie. Ennek alapját pártjának, a Fidesznek a programja, valamint saját választási ígéretei jelentik. Akár tetszik neki, akár nem, legalábbis részben azonban folytatnia kell az eddigi miniszterelnök, Bajnai Gordon konszolidációs programját - vélekedett a cikkíró.

Hefty szerint Orbán megpróbálja majd enyhíteni a hitel- és a stabilizációs feltételeket. A dolog pikantériája, hogy ehhez éppen sikeres és a meghatározó európai uniós tagállamok által elismert elődje szolgáltatja a legfontosabb érvet. Bajnai ugyanis egy évvel ezelőtt a kormánymegbízást azzal a korlátozással vállalta, hogy nem indul a választásokon. Ezzel nem csupán azt akarta elkerülni, hogy a többhónapos választási kampány elterelje a figyelmet a kormányzati ügyekről, hanem kezdettől fogva tudta: egy washingtoni és brüsszeli "mintájú" konszolidációs program a magyar választók körében nem számíthat többségre. Orbán most arra hivatkozhat, hogy szintézist keres a nemzetközi feltételek és a magyar választói akarat között, és ehhez nemcsak az Európai Unió megértésére, de támogatására is szüksége van - fogalmazott a cikkíró

A kétharmados többség nagyrészt a szocialista kormányok 2002 óta folytatott politikája feletti csalódás kifejeződése - írta Hefty. A rájuk szavazók a rendszerváltás óta szocialista vagy szociáldemokrata várakozásokat tápláltak, miközben ők maguk legalábbis az utolsó két kormányzati időszakban egyfajta neoliberális politikát folytattak. Ezt a politikát ugyanakkor sok magyar állampolgár nem egyedül a kormánypártoknak tulajdonította, hanem az Európai Unió és a Nyugat nagy gazdasági nemzetei befolyásának is. Hefty szerint ez a magyarázata annak, hogy az inga oly erőteljesen lengett ki az ellenkező irányba.

A cikkíró szerint Orbánnal szemben nagy a bizalmatlanság. A magyar liberálisok és a baloldal, valamint a mérsékeltek minden rosszat elmondanak róla, és az "európai külföldön" is erősek a fenntartások. Egyesek nacionalista vagy protekcionista gazdasági ideológiát rónak fel neki, mások külpolitikai "bujtogatónak" tekintik, amiért meg akarja fogalmazni az anyaország aggodalmait a határon túli magyarokért, és fontolóra vette a magyar állampolgárság megadását számukra. A lakosság többsége azonban éppen az ilyen elképzelések miatt követte őt - fogalmazott Hefty.

A cikkíró szerint a jövőbeni miniszterelnök megítélése külföldön nem egészen következetes. Egyrészt az európai pártkultúrához tartozik, a Fidesz tagja az Európai Néppártnak, és Orbán annak egyik alelnöke. Másrészt azt mondják, hogy programját tekintve például a CDU elnökéhez, Angela Merkelhez áll közel. Orbán meg fog tenni mindent az Európai Unióhoz való kötődések szilárdításáért, így az euró bevezetése, illetve az ehhez szükséges előfeltételek teljesítése előkelő helyen áll törekvéseinek sorában. Mivel Magyarország szomszédai közül Románia, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Szlovénia az unió tagállama, Orbán a nemzetiségi politika terén sem fog semmi olyat tenni, ami miatt ezek az államok Magyarország ellen sorakoznának fel. "Egészen bizonyos, hogy nem lesz semmiféle magyar határvita" - hangsúlyozta Hefty.

Ennek kapcsán utalt arra, hogy az európai eseménynaptár a jövőbeni magyar miniszterelnöknek kedvez, 2011-ben ugyanis Magyarország az unió soros elnöke. Orbán boldog lesz, ha addigra befejezi a kormányalakítást és az esedékes hivatali tisztségek betöltésével kapcsolatos feladatokat. Sokat kell majd utaznia, hogy bemutatkozzon, és egyidejűleg vázolja az elnökség napirendjét. A 46 éves politikus nem tartozik azok közé, akik számára az európai feladat terhes kötelezettség. Ő ugyanis felismeri esélyeit, és kihasználja őket. Egy évvel kormányra lépése után a külföld ítéletet alkot róla: vagy sikerül neki addig tartós bizalmat szereznie, vagy pedig jó ideig nem lesz többé lehetősége erre - vélekedett a cikkíró.

Hefty szerint egyvalamit nem lehet zokon venni Orbántól, mégpedig azt, ha többségével élve valóban hozzáfogna az alkotmány módosításához, amit Európában könnyen a hatalommal való visszaélésnek tekintenének. A magyar alkotmány ugyanis formálisan még a sztálini időkből származik. Bár 99 százalékban már megváltoztatták, de hivatalos újrafogalmazása csábító lehet - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitung szemleírója.