Kormányprogram: "jókívánság-gyűjtemény" és "közhelyparádé"

Mesterházy Attila szerint a Fidesz kormányprogramja a nemzeti szemfényvesztés programja, éppen a lényeg hiányzik belőle, hogy miként oldják meg a problémákat. "Nincsenek konkrétumok, a határozati javaslat jókívánság-gyűjtemény" - ezt már az LMP egyik vezérszónoka mondta. Míg Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint unos-untalan elismételt paneleket tartalmaz a leendő kormány programja.

Mesterházy Attila, szocialista frakcióvezető a kormányprogram országgyűlési vitájában kedden úgy fogalmazott: az illuzionisták a cirkuszban nagyon szórakoztatóak, a parlamentben viszont életveszélyesek. Úgy látja: Orbán Viktornak az kellett volna, hogy legyen az első feladata, hogy olyan kormányprogramot tegyen le, amelyben benne vannak a céljaik, ezek ütemezése és a források megnevezése. Kiemelte: ez nem sikerült, még mindig nincs igazi kormányprogram. Lehet, hogy ez egy iránytű, de akkor a tű hiányzik belőle - utalt vissza Orbán Viktor expozéban elhangzott hasonlatára.

Mesterházy Attila a kormányprogram vitáján Fotó: MTI - Földi Imre

Mesterházy Attila szerint a beterjesztett írás egy pamflet, "szimpla frázisgyűjtemény, a vágyak összefoglalója". Egyszer életemben örültem volna, ha a kormányprogram nem egyenlő a választási programmal - jegyezte meg, hozzátéve: előzetesen aggódott amiatt, hogy az országgyűlési képviselőknek dokumentum elolvasására összesen két napjuk volt, a pünkösd vasárnap és hétfő, miután azonban elolvasta, látta, hogy ennyi idő is sok. Értékelése szerint számos cél fontos és jó a programban, de nincs válasz arra, hogyan, miként, miből valósítanák meg. Példaként egyebek mellett a bürokrácia- és az adócsökkentést említette meg.

Hiányolta a programból a válságkezelés folytatását, a munkavállalók érdekeinek a képviseletét. Kitért arra: a Fidesznek eddig nem volt fontos a nemzeti együttműködés vagy a nemzeti ügyek, amelyek az elmúlt húsz évben is léteztek. Az elmúlt hetek tapasztalati alapján - mint mondta - a Fidesznek egy doktrínája bontakozik ki: "aki nincs velünk, az nincs".

Leszögezte: az emberek nem rendszerváltásról szavaztak és nem is a nemzeti együttműködés rendszeréről, mivel utóbbiról például a Fidesz a kampányban egyetlen szót sem ejtett. Mint mondta, tavasszal annyi történt - a rendszerváltás óta harmadik alkalommal - hogy az emberek leváltották a kormányt. Kormányváltás történt, nem forradalom, nem rendszerváltás és nem új honfoglalás - jelentette ki az MSZP vezérszónoka.

LMP: nincsenek célok számok nélkül

Az LMP három vezérszónoka közül az elsőként felszólaló Schiffer András azt mondta, hogy az nem kormányprogram, ahol nem világos, hogy a kitűzött célok hogyan érhetőek el. Megkérdezte, hogyan lehet majd számon kérni, hogy a kormányprogram hogyan fog teljesülni. Hozzátette, nincs gazdasági program cél nélkül és nincsenek célok számok nélkül. Kijelentette, amiatt, hogy az utak nem világosak, az sem világos, hogy a Fidesz milyen Magyarországot képzel el négy év múlva.

A pozitívumokra áttérve helyesnek nevezte, hogy a program nem pusztán részpolitikákról szól, illetve hogy a helyzetértékelésében tartalmaz fontos megállapításokat. Fontosnak nevezte, hogy kijelentik, 2006-ban megkezdődött a szavak jelentésének félremagyarázása. Helyesnek nevezte azt is, hogy a Fidesz a társadalompolitikája kiindulópontjává az alacsony foglalkoztatási szint növelését teszi.

Schiffer András üdvözölte a családbarát foglalkoztatására és a vállalkozóknak szabott feltételek egyszerűsítésére tett intézkedéseket, illetve az energiahatékonyságot szolgáló épületfelújítási programokra, az élelmiszerbiztonságra, a génmódosított termékekre vonatkozó moratórium fenntartására és a kereskedelmi láncok piaci túlsúlyának megregulázása tett javaslatokat. Vitába szállt a program helyzetértékelésével, szavai szerint ugyanis nem lehet a biztonságot és az igazságosságot szembeállítani, mert az igazságosság biztonságot is feltételez.

Kitért arra is, hogy a részcélok tekintetében is vannak vitáik. Az elszámoltatást helyesnek nevezte, ha korrupciós ügyekről, rendőri jogsértésekről vagy a titkosszolgálatokkal való visszaélésekről van szó. Véleménye szerint viszont egy jogállamban a társadalmi gazdasági és szociális összeomlásért cserébe nem elszámoltatást szoktak ígérni, annak politikai következményei vannak. Hozzátette, az elszámoltatás kapcsán jó lenne megemlékezni az aktanyilvánosságról is. Schiffer András szerint az adócsökkentés helyett jobb lenne az adórendszer átalakításáról beszélni. Nem tartotta helyesnek azt sem, hogy a javaslat megerősíti a vállalkozók képviseletének szerepét a jogalkotásban. 

A frakcióvezető közölte, pártja legnagyobb problémája a programmal, hogy lényeges témákról nem szól, például nincsen benne antikorrupciós stratégia. Kijelentette, azt tudják, hogy a Fidesz el fogja számoltatni az elmúlt nyolc év hatalmasait, de az nem derül ki, hogy őket hogyan lehet majd négy év múlva elszámoltatni. Hozzátette, a program hallgat a társadalmi részvételről, az oktatásról vagy arról, hogy lesznek-e önálló külpolitikai kezdeményezések és nincs szó benne szó klímapolitikáról. A második vezérszónok, Karácsony Gergely azzal kezdte, hogy ma Magyarország a világ egyik legboldogtalanabb és legelkeseredettebb országa. Véleménye szerint a bizalmatlanság az elmúlt húsz év eredője. Hozzátette, a kormánynak felelőssége, hogy mindent megtegyen a közbizalom helyreállítása érdekében.

A harmadik vezérszónok, Jávor Benedek szerint a múlttal való elfogulatlan szembenézés nélkül nem érthető meg a jelen sem, de a múlt megértése önmagában még nem cselekvés. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a kormányprogram elveti a jövővel való szembenézés lehetőségét, középpontjába a múlttal való le- és elszámolás került. Feltette a kérdést, mit lehet kezdeni azzal a kormányprogrammal, amely "hat-nyolc homályos mondaton kívül" egyáltalán nem reflektál az ökológiai válságra.

Közölte, hogy a program nem tartalmaz intézkedéseket a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására, a vízgazdálkodás újragondolására vagy a vízkészletek minőségének javítására. Megjegyezte, hogy a szöveg nem szól az ország energetikai kiszolgáltatottságáról, az erőforrásválságról.