hvg.hu: Török Gábor azt írta blogjában: „a Fidesznek nagyon kellene az előző kormányok emblematikus tagjainak büntetőjogi felelősségre vonása”. Lát már olyan ügyeket, amelyekben egykori kormánypárti politikusoknak kell majd számot adniuk?

Papcsák Ferenc: Nem prejudikálok és nincsenek előfeltevéseim azzal kapcsolatban, hogy kivel mi fog történni. Az én dolgom a koordinálás, s ha valamelyik minisztériumban olyan ügyre bukkannak, ami miatt büntető-feljelentést kell tenni, azt ők megteszik, a független ügyészség és bíróság pedig majd eljár az ügyekben. Ugyanakkor egyre több dolgot látok már. Ma úgy néz ki, hogy a leggyakrabban a hűtlen kezelés gyanúja merül fel. Ebben a hónapban pedig több lezárt üggyel is a nyilvánosság elé állunk majd.

hvg.hu: Korábban úgy nyilatkozott: nem az a probléma, ha egy kormány szakértőt vesz igénybe, hanem az, ha valaki nem végzi el a munkát, vagy pénzt oszt vissza. A visszacsorgatás nem városi legenda, a legtöbb, állami pénzeket érintő ügyben jelen van. A jelenlegi kormánypártokra ez nem igaz?

P. F.: Nem szeretnénk ilyenről tudni és nem is fordult, fordulhat elő. Nagyon szigorú rendszer épül ki ugyanis, s a választások óta gyökeresen megváltozott a politikai kultúra is. Az elmúlt években sokan dőzsöltek, míg az embereknek egyre kevesebb pénzük van és egyre rosszabbul élnek, tessék csak a BKV ügyeire gondolni.

Stiller Ákos

hvg.hu: Vagyis az elmúlt nyolc évben kormányon lévő baloldali és liberális kormányra és politikusaira jellemző csak a korrupció?

P. F.: Hadd mondjam azt, hogy az elmúlt nyolc év politikájának nem volt sok köze a szocialista értékrendhez vagy a klasszikus liberalizmushoz, s persze sokan végezték akkor is tisztességesen a munkájukat. De látható volt az is, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető érdek- és lobbikör nem az utóbbiakhoz tartozik. Ahogy Kóka János sem, aki részvénytársaságként tekintett az országra, nem pedig társadalmi közösségként, hazaként, amit mindannyian szeretünk és tenni akarunk érte.

hvg.hu: Ön ellen eljárás indult korábban egy 2001-es, az akkori Orbán-kormány informatikai államtitkárságától kapott 240 millió forintos megbízása ügyében. Utóbb úgy nyilatkozott az elvégzett munka ár-érték arányáról: a piac visszaigazolta, hiszen azok a normák, jogszabályok, melyeknek a megalkotásában közreműködtek, máig hatályban vannak. Tulajdonképpen mi lehet az árképzés alapja állam és szakértői között?

P. F.: Az árat ellátandó feladat, a piaci kínálat, a megrendelő elvárásai, a munka volumene, az elvégzéshez szükséges apparátus nagysága határozza meg. Az én megbízásom teljesen rendben volt, nem véletlen, hogy már a Medgyessy-kormány idejére eső utolsó részlet kifizetésével sem volt gond, hiszen munkacsoportommal, közel 60 emberrel elvégeztük a ránk bízott munkát, amit ma is megtiszteltetésnek tartok.

Stiller Ákos

hvg.hu: Miben más az ön szerepe, mint Keller Lászlóé volt nyolc évvel ezelőtt közpénzügyi államtitkárként?

P. F.: Keller László politikai feladatot hajtott végre, ami – lévén, hogy egy négy évre szóló államtitkárság felállítását jelentette – állandó politikai vadászattá vált. Az enyém ezzel szemben egy kormánybiztosi kinevezés, amely két évre szól, de reményeink szerint hamarabb a feladatok végére érünk. A feladat ebben az esetben egy valós kép kialakítása, a gazdasági helyzet feltérképezése, az átvilágítás.

hvg.hu: Keller László sem töltötte ki a négy évet, két év után, eredménytelenül, feladta pozícióját. Nem tart attól, hogy az ön feladata is az lesz, hogy olyan ügyeket hajtson fel és tartson napirenden, amellyel az ellenzék sakkban tartható?

P. F.: Az ő pozícióját megszüntették, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ráadásul nem volt más, mint politikai hajtóvadászat. Ezzel szemben nekünk az a célunk, hogy átlátható, tiszta rendszert hozzunk létre, melyben gazdasági, jogi normákat, érdekeket hangolunk össze. Többek között ezért vizsgáljuk az állammal szerződésben álló cégeket is.

hvg.hu: A cégek nevét a közvélemény is ismerheti, a halállistaként emlegetett, 85 cégnevet soroló listát kritika is érte az összeállítás szempontja okán, és perelnek is miatta. Mi a lista igazi funkciója?

P. F.: Először is nem halállista, ezt visszautasítom. Másrészt az elmúlt nyolc évben volt egy olyan kedvezményezetti kör, amely mindenki felett állt. Olyan megbízásokat kapott, s olyan összegeket fizettek ki neki, amely miatt több milliárd forint folyt el az államkasszából, ráadásul több helyen is rendkívül előnytelen szerződéseket kötöttek az állammal. Ezekből már többet felmondtunk, s lám, számos külső tanácsadó nélkül is működik a rendszer. Emellett olyan ügyekre akadtunk, mint például a Volán buszok egyes vonalainak kiszervezése, ahol a nyereséges üzemeltetést offshore hátterű cégekre bízták. Miért? Mondja meg nekem, melyik magyar vállalkozó adná ki a kezéből – függetlenül jobb- vagy baloldali kötődésétől – azt a megbízást, amely jövedelmező számára?! Higgye el, ismerem a gazdasági élet szereplőit, senki nem tenne ilyet.

hvg.hu: Szóval vannak jobb- és baloldahoz kötődő cégek?

P. F.: Nem, nincsenek. Én csupán az érzelmi, nem pedig a politikai kötődésről beszéltem.

hvg.hu: Pedig Stumpf István egy márciusi, a Heti Válasznak adott interjújában arra a kérdésre, várják-e a kormányváltás után nagy állami megrendelések, azt mondta: reméli, mert az azt jelenti, hogy olyan reformok indultak be, amelyek kidolgozásához a Századvég teljes kapacitása is kevés lesz. Ez mégiscsak úgy hangzik, mintha önöknek is lennének kedvencei, nem?

P. F.: Én nem így látom. A mi célunk az, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amelyben az állam csak akkor bíz meg szakértőket, amikor nem tud másként megoldani egy feladatot, mint például a jogi tanácsadás vagy az informatikai háttér biztosítása esetén. Ilyen esetekben azonban az a cél, hogy érvényesíteni tudja az érdekeit, vagyis a közérdeket, s nem mellesleg egyértelmű legyen a megbízott cég tulajdonosi háttere. Nekem nincs bajom az offshore cégekkel, feltéve, ha pontosan ismerjük a tulajdonosi szerkezetüket, ha az állammal kerülnek szerződéses kapcsolatba.

Stiller Ákos

hvg.hu: A parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, mely szerint a jövőben az állam, önkormányzat vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló szervek nem közfeladatot ellátó intézmények, vezetői pedig nem közfeladatot ellátó személyek. A módosítás okán ezeknek a cégeknek a gazdálkodása, vezetőik fizetése nem nyilvános adat. Ez ön szerint nem megy szembe azzal a törekvéssel, nevezetesen az átláthatósággal és elszámoltathatósággal, aminek a nevében ön is dolgozik?

P. F.: Nem ismerem ezt a normát, de mindenképpen utána fogok nézni.