MSZP a nyugdíj-privilégiumokról: „Nem kell ezeket a sebeket állandóan szaggatni”

Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak ítélte a tizenöt jobbikos képviselő által jegyzett, A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslatot. A magas grémium kedd délutáni ülésén a jobbikos képviselők mellett igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői, míg az MSZP képviselői nemmel. Az LMP-sek nem vettek részt a szavazáson.

Mint Vágó Sebestyén jobbikos bizottsági tag – aki egyébként nem tartozik a beterjesztő tizenötök közé – hangsúlyozta, „túl sok magyarázatot nem igényel a törvényjavaslat”. Szerinte húszéves adósságát törlesztené ezzel az Országgyűlés. Azt mondta: az 1989 előtti diktatúra kiszolgálói esetenként 650-700 ezer forintos nyugdíjakat kapnak, közben mások, akik az előző rendszerben politikai okokból nem juthattak előre, ennek töredékét kapják csupán. Az ellenzéki képviselő kérte képviselőtársaitól, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Biszku Béla Fotó: hirado.hu

A bizottsági ülésre meghívott nyugdíjügyi szakember, a kormányt képviselő Asztalosné Zupcsán Erika, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezető-helyettese egy alkotmánybírósági határozatra hívta föl a figyelmet, mely szerint a „nyugdíj védendő”. Szerinte a javaslat igazságtalanságokat vonhat maga után. Több példát hozott föl az esetleges anomáliákra. A fegyveres erőknél az utolsó egy év számít a nyugdíj megállapításakor, így a rendszerváltás előtti éveket egy most nyugdíjba vonuló katonatisztnél nem lehet beszámítani. Aki az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja és most megy nyugdíjba, annak az ott töltött évei már szintén nem számíthatnak bele a nyugdíjba – fűzte hozzá.

Asztalosné hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy az 1991. évi XII. törvény megszüntette a kiemelt politikai nyugdíjakat, nincsenek hatszázezres nyugdíjak a rendszerváltás előtti politikai vezetők körében. Szerinte a javaslat „nem azonos mércével mérné a megcélzott személyi kör tagjait”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokban nem szerepel, hogy ki volt például párttitkár vagy állami vezető.

Ha a plenáris ülés napirendjére kerülne a kérdés, ott a kormány még mindig benyújthatna módosító indítványokat – replikázott Vágó.

Biszku Béla esetében kiderült, hogy az állítólagos hatszázezres nyugdíj valójában kétszázezer – fogalmazott a kereszténydemokrata Lanczendorfer Erzsébet.

A testület fideszes bizottsági tagja, Selmeczi Gabriella arra hívta föl a figyelmet, hogy „a törvényjavaslat egy régi igazságtalanságot próbál megoldani. Sokak életét derékba törte a kommunizmus. Míg ők még most sem tudnak talpra állni, addig a kommunista politikai vezetők nyugodt és békés időskort érnek meg – tette hozzá. Mindezt az áldozatok úgy élik meg, hogy a volt elnyomók ma megbecsült tagjai a társadalomnak – vélte. Szerinte vannak olyan kérdések, amelyeket az Országgyűlésnek legalábbis föl kell tennie: mennyire megbízhatóak a nyilvántartások? Aki a kommunizmusban szerzett jogot a nyugdíjra, azzal mit lehet tenni?

Kétszázezer forint is vérlázító Biszku Bélának – főleg azzal a mérnökkel szemben, aki a rendszer üldözöttje volt, most meg kap hatvan-hetvenezer forintot – ismerte el közvetve Vágó Sebestyén a hatszázezer forintos Biszku-nyugdíj légből kapott voltát. Szerinte egy, az alkotmányosságnak megfelelő törvény megalkotása a cél.

A történelmi igazságtétel érdekében szükség van valamilyen elszámoltatásra – összegzett Sneider Tamás jobbikos bizottsági elnök. „Nem akarunk következmények nélküli országot” – tette hozzá.

A bizottsági tagok többsége igennel szavazott mind a javaslat tárgysorozatba vételre, mind arra, hogy az alkalmas-e általános vitára. A Jobbik mellett mindkét kérdésre igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői, nemmel az MSZP-sek – pontosabban: az egyetlen MSZP-s, Varga László, aki két szavazatot adott le, mert Szűcs Erikát is helyettesítette , míg az LMP nem képviseltette magát a vitában.

A testület arról is határozott, hogy a bizottsági álláspontot a Ház plenáris ülésén a fideszes bizottsági alelnök, Talabér Márta fogja képviselni.

Ha az MSZP komolyan gondolja, hogy nem kommunista utódpárt, miért nem támogatja a törvényjavaslatot? – kérdeztük a bizottság egyetlen jelenlévő MSZP-s tagjától, Varga Lászlótól. Varga szerint egyrészt a kérdés „műbalhé”, mert azt a már idézett 1991. évi XII. törvény megoldotta, másrészt azonban a törvényjavaslat bizottsági vitája során, a kommunizmus áldozatai mellett elhangzott érvek lehetnek jogosak, de „akkor erről kell beszélni, és csak erről kell javaslatot benyújtani”. Ha tehát vannak olyan emberek, akik méltánytalanság ért ez előző rendszerben és ennek következtében alacsony a nyugdíjuk, rajtuk lehet segíteni, például méltányossági nyugdíjjal. „A Fidesz együttműködik a Jobbikkal és csinál egy politikai ügyet. Nem kell ezeket a sebeket állandóan szaggatni” – összegezte álláspontját a szocialista politikus.

A hvg.hu nyugdíjügyi szakembereket is megkérdezett a jobbikos képviselők törvényjavaslatáról, ők azonban – köztisztviselők lévén – nem kívántak nyilatkozni. Név nélkül annyit mondtak: még becslésük sincs arról, hogy a törvényjavaslat hány embert érinthet. „Ez akkor lesz aktuális, ha a törvényjavaslat a plenáris ülés elé kerül” – mondta egyikük.