Lépésről lépésre és érdemi ellenállás nélkül számolja fel a Fidesz-KDNP a sajtószabadságot. A legújabb törvénytervezet az írott sajtót is a mindenható médiahatóság felügyelete alá helyezi.

November 18-án úgy tűnt, végrehajtókat keresett és talált a Fidesz a közszolgálati médiumok élére, az azt követő hétfőre azonban kiderült, valójában ítélet-végrehajtókat szerződtetett. A Lánchíd Rádiónál pallérozódott Jónás Istvánnak a Magyar Rádió, a Hír Tv-nél csiszolódott Ókovács Szilveszternek a Duna Tv, és az idejében köpönyeget fordított Medveczky Balázsnak a Magyar Televízió vezérigazgatói posztján a hírszerkesztőségek kivégzése lesz az első feladata.

©

A parlamentnek hétfőn benyújtott vadonatúj médiatörvény tervezete szerint ugyanis kizárólagos joggal a Lánchíd Rádiónál ugyancsak megfordult Belénessy Csaba által irányított MTI gyártja majd a hírműsorokat a többi közmédium számára, és azok egységes hírportálját és más internetes szolgáltatásait is a „nemzeti együttműködés” hírügynöksége működteti. Ez egyfelől több száz rádiós-tévés újságíró szélnek eresztését és a többiek átsorolását jelenti, másfelől a hírverseny teljes kiiktatását abból a szektorból, amely felett a Fidesz–KDNP mostanra totális uralmat épített ki.

Nem az elektronikus médiáért folytatott harc volt a végső: az írott sajtót is a Fidesz-központból kézi vezérelt médiahatóság részleges felügyelete alá helyezi az új tervezet, amely „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról” címet viseli, és a preambuluma szerint a sajtószabadság megőrzése érdekében készült. A sajtószabadság új magyar modellje ezek szerint úgy néz ki, hogy adva van a színfideszes delegáltakból kilenc évre bebetonozott médiahatóság, élén a miniszterelnöki kinevezett Szalai Annamáriával, az ugyancsak a kormánypártiak által dominált közszolgálati közalapítvány, a bábszínházzá silányítani szándékozott közmédiarendszer államosított vagyonnal, és a központosított hírgyár, amely nem mellesleg a többi – magánkézben lévő – orgánumnak is szolgáltat. Ezzel a gépezettel próbálják bedarálni hamarosan az írott sajtót és az internetet is.

Az 1986-os sajtótörvényt is felváltó szabályozás arról rendelkezne, hogy az írott sajtótermékeket a médiahatóságnál nyilvántartásba kell vetetni, amire lehet legyinteni, mondván, hogy regisztrációs kötelezettség eddig is volt. Csakhogy a kódex szerint a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok megsértőire bírságot is kiszabhat a hatóság, melynek összege jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltató esetén akár 500 millió forint is lehet, a kisebbek 50 millió, országos napilapok és internetes sajtótermékek 25 millió, az országos hetilapok és folyóiratok 10 millió forintig szankcionálhatók.

Ismételt súlyos jogsértés esetén pedig a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmondható a vele kötött szerződés. Azt viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, szintén a hatóság dönti el. A törvénytervezetből azt lehet például biztosan tudni, hogy a médiaszolgáltatási díj késedelmes fizetése a súlyos jogsértés kategóriájába esik. A díj mértéke egyelőre nem ismeretes, azt Szalai rendeletben határozza majd meg, az adott rádió-tévé működési területén élők vásárlóerejének figyelembevételével, ami kritikus csapást jelenthet a kisebb, ellenzéki hangvételű adóknak, például a most is a hallgatók anyagi támogatására szoruló Klubrádiónak.

„Horror az egész” – fakadt ki a HVG kérdésére Majtényi László, a médiahatóság által felváltott ORTT volt elnöke, aki szerint „az írott, elektronikus és internetes média azonos elvek szerinti szabályozása filozófiájában is alkotmánysértő”. Különös tekintettel az írott sajtóra, amely eddig csak a bíróság előtt felelt a tartalomért, mostantól pedig egy mindenható hatóságtól is retteghet. A posztjáról egy elvtelen ORTT-döntés (a kereskedelmirádió-frekvenciák 2009-es elosztása) elleni tiltakozásul lemondott Majtényi nem érti, hogy a saját és a nyilvánosság érdekeit más országokban hatékonyan megvédeni képes újságírók miért nem tiltakoznak, miért nem jelennek meg üres címlappal a lapok, és sok tehetséges szakember is miért adja a nevét ehhez a színjátékhoz.

Amikor a kereszténydemokrata Semjén Zsolt kijelentette, hogy a Fidesz a hardver, a KDNP a szoftver, azt lehetett hinni, viccel, pedig – mint az oktatásügy sorsa is mutatja – ennek a fele sem tréfa. A közszolgálati kötelezettségek felsorolásában rögtön a nemzeti és az európai identitás után a második pontban szerepel a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, és csak sokadik helyen áll a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás. Mindezek betartásán pedig egy olyan 12 fős „közszolgálati” testület őrködik majd, amelynek 4 tagját a történelmi egyházak delegálják.

Az állami média az eddigieknél valamivel több pénzükbe kerül az adófizetőknek. A tervezet szerint a költségvetés háztartásonként havi 1350 forint közszolgálati hozzájárulást fizet a közmédiumoknak, ami 4 millió készülékhasználó háztartással számolva 2012-ben mintegy 65 milliárd forint, szemben az idei 47 és a jövő évi közel 59 milliárddal. Hogy ebből ki mennyit érdemel, arról az újonnan felállítandó, a vezérigazgatókból és az Állami Számvevőszék delegáltjaiból álló közszolgálati költségvetési tanács dönt majd.

JAKUS IBOLYA