Orbán megszorításokról beszélt: pozitívan értékelik az elemzők

A kormányfő nyilatkozatát szerintük egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése.

Összességében pozitívan értékelték az MTI által csütörtökön megkérdezett elemzők a miniszterelnök a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúját.

Orbán Viktor csütörtök hajnalban megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta: kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. De - tette hozzá a lap szerint - még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak. (Az interjút itt olvashatja el teljes terjedelmében!)

Az elemzők szerint ebben ugyan nem volt meglepetés, az azonban pozitív, hogy ezt a miniszterelnök újra megerősítette. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője megjegyezte, egyelőre nem tudni, hogy más területeket is érint-e az intézkedés, de azt reméli, ennél átfogóbb átalakítások jönnek.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a kormányfő nyilatkozatát egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de ha ezeken az alapokon határozzák meg a februárban bejelentendő strukturális reformokat, radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése. Az is kiderülhet, alaptalan, hogy Magyarország a hitelminősítő intézeteknél a bóvli kategória szélén helyezkedik el. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint tárgyszerűen értékelt a miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy az euró bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben, és reálisan fogalmazott a forint árfolyamával kapcsolatban is.

Orbán Viktor az interjúban azt mondta: meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel ellentétes a háztartások, illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke. Azt mondta: egymillió magyar háztartásnak devizában van az adóssága. Úgyhogy minden bizonnyal lehet arról álmodozni, milyen pénzügypolitika lenne jó az exportnak, de az ellentétes az eladósodott háztartások érdekeivel.

Kondrát Zsolt ezt a kijelentést úgy értékelte, hogy a miniszterelnök szerint nem jó a gyenge forint, ezért erőltetett kamatcsökkentéssel sem kell számolni majd. Az árfolyammal kapcsolatos kijelentéseket az elemző nagyon fontosnak és pozitívnak nevezte. A szakértő a különadók kivezetésével kapcsolatban azt mondta, fontos lenne, ha a kormány előre meg tudná mondani, hogy pontosan mikor vezetik ki.

Az elemzők vegyesen ítélték meg a kormányfő azon kijelentését, miszerint vissza akarják fizetni az IMF-kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van, ezzel is csökkentve az adósságot. Kondrát Zsolt és Török Zoltán szerint csak óvatosan lehet hozzányúlni a nemzetközi devizatartalékokhoz, ez ugyanis a finanszírozás biztonsága szempontjából nagyon fontos. Ha csökkentik, az mérsékli ugyan a bruttó adósságát az országnak, de egyben növelheti a sérülékenységét.

Suppan Gergely ezzel szemben úgy vélte, hogy nem fokozza a sérülékenységet a tartalékok csökkentése, ugyanakkor refinanszírozási kényszer nélkül, automatikusan mérsékli az adósságot. Az elemzők elmondták, hogy a nyilvánosságra került interjúra a piacok nem reagáltak érdemben, a szakértők úgy vélték, hogy majd, ha a részletek is ismertté válnak, akkor lehet jelentősebb reakciókra számítani. A szakértők kiemelték a kommunikáció fontosságát. Kondrát Zsolt úgy fogalmazott, hogy fontos lenne, ha más gazdaságpolitikai döntéshozók is ezzel összhangban fogalmaznák meg nyilatkozataikat.