Lázár: "nem szabad az áldozatok száma alapján különbséget tenni a diktatúrák között"

Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Budapesten A kommunizmus gyermekáldozatai című konferencián úgy fogalmazott: küzdeni kell azért, hogy népirtás és népirtás között ne tegyenek különbséget az emberek; nem szabad a diktatúrákat megkülönböztetni olyan alapon, hogy hány áldozatot szedtek.

A frakcióvezető felhívta a figyelmet: bűn és bűn között, áldozat és áldozat között nincs különbség, a megölt gyermekek pedig egyformán áldozatok voltak, "függetlenül attól, hogy a vörös vagy a barna diktatúrának voltak áldozatai".

A kommunizmus fekete könyve című könyv franciaországi történettudományi kritikáját idézve rámutatott: Nyugat-Európában "káosz uralkodik" abban a tekintetben, hogy mi történt "a kommunizmus borzalmai idején" a világban. A gyermekek kiszolgáltatottsága "nem hagyhat nyugtot egyetlen léleknek sem"; sokan a gyermekek közül a kommunizmus alatt sortüzek áldozatai lettek, haláltáborokban gyilkolták meg őket, vagy árván maradtak szüleik kivégzése miatt - fogalmazott.

Lázár János kitért arra, hogy Kambodzsában, Kínában és az afrikai kommunista bábállamokban is rengeteg gyermekáldozata volt a kommunizmusnak. Megemlítette Csiha Kálmán református püspököt, őt tíz év börtönre ítélték a Ceausescu-rendszerben. Családi áldozatoknak nevezte, hogy "a kommunizmus megbontotta a szeretetközösségeket", emiatt sok lett a csonka család. Többeket börtönből való hazatérésük után nemcsak gyermekeik, hanem még feleségük sem ismerte meg - említette meg.

Utalt arra, hogy polgármestersége idején, 2006-ban Hódmezővásárhelyen jött létre először Magyarországon vidéken a kommunizmus és a holokauszt áldozatainak közös múzeuma és oktatási központja.

Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere beszédében kiemelte: a kommunista diktatúra "a múltat végképp el akarta törölni, uralma alá akarta vonni a jelent, és meg akarta csonkítani a jövőt". "Meg kell tanulnunk a borzalmakra emlékezni, és meg kell akadályoznunk a megismétlődésüket" - folytatta, hozzátéve: a kommunizmus életeket tett tönkre, s a családra mért legsúlyosabb csapás az volt, amikor gyermekeket gyilkoltak meg.

Mint mondta, a kommunista államok a saját elképzeléseik szerint akarták formálni az emberek tudatát, és ehhez totális gazdasági rendszert építettek ki, "aminek még ma is isszuk a levét".

Emlékeztetett arra, hogy Zuglóban döntötték le a Sztálin-szobrot 1956-ban, s 1989-ben júniusban a szintén az ehhez a kerülethez tartozó Hősök terén temették újra Nagy Imre mártír miniszterelnököt és társait. Ugyancsak Zuglóban állt az 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum templom, amit szeretnének visszaállítani. Kun Miklós, a Kremlinológiai Intézet igazgatója megjegyezte: a kommunizmus idején a "legfőbb érték, az ember" pusztult milliószámra. Az öt kalász törvénye alapján ugyanis társadalom elleni szociális vétség "bűncselekményére" hivatkozva kivégezhettek már akár 12 évnél idősebb gyermekeket is.

A konferencián előadást tartott Kiss-Rigó Lászó szeged-csanádi megyés püspök, Kalmár Ferenc, a KDNP országgyűlési képviselője, Németh Edit Linda történész és Hartmann-né Nagy Klára Róza Gulag-túlélő, valamint levetítettek egy filmrészletet az 1932-1933-as ukrajnai éhínségről, a holodomorról.

Az eseményen megjelent Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök és Hámori József, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere.