Schmitt: Magyarországon száz százalékig tiszteletben tartják a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: médiatörvény; sajtószabadság; Schmitt Pál; Die Welt;

Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült terjedelmes interjút közöl szerdán a Die Welt című német napilap; az újság többek között a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról kérdezte az államfőt.

A tavaly hivatalba lépett magyar kormány arra törekszik, hogy rend legyen a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban,a biztonságpolitikában és rend legyen a médiában is. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne tartanák száz százalékig tiszteletben a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát - felelte a köztársasági elnök a német újságnak arra a felvetésére, hogy a bírálók "kevesebb szabadságot" értenek ott, ahol a hatalmon lévők a "szabályozott viszonyokról" beszélnek.

Média

 

Fotó:

"A magyar parlament és a kormány sem tévedhetetlen; azokon a pontokon, ahol jogos bírálatok érték a törvényt, megváltoztattuk" - mondta Schmitt Pál. A kérdésre, hogy ő államfőként miért írta alá a jogszabályt anélkül, hogy változtatást javasolt volna rajta, így válaszolt: államfőként csak arra van felhatalmazva, hogy az elé beterjesztett törvényeket az alkotmányosság szempontjából vizsgálja; a médiatörvényben pedig nem látott olyan rendelkezést, amely ellentétes lett volna az alkotmánnyal.

A Médiatanács összetételét ért bírálatokról a köztársasági elnök kiemelte, hogy a testület tagjai "nem pártkatonák, nem is tagjai a Fidesznek". Más országokban is van rá példa, hogy a kormány médiatanácsot hoz létre - mondta. "A puding próbája az evés, figyelemmel fogom kísérni a tanács munkáját" - fűzte hozzá.

Alkotmány

A Die Welt felvetésére, miszerint Strasbourgban és Brüsszelben azt hallani, hogy a médiatörvény után az új magyar alkotmányt is nagyítóval fogják vizsgálni, Schmitt Pál így felelt: "Nyilvánvalóan divat lett Magyarországot nagyító alá venni". Elmondta, hogy a jelenlegi alkotmány törvényi számozásában még az 1949-es év szerepel, amikor az ország szovjet megszállás alatt volt. "Elégtétel számunkra, hogy az új alkotmány a 2011-es évszámot fogja viselni", azt az évet, amikor Magyarország betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét - mondta.

A köztársasági elnök kijelentette, "a kétharmados parlamenti többség azt jelenti, hogy a nép - a szuverén -, az alkotmány megváltoztatására is mandátumot adott ennek a kormánynak". Elmondta, hogy már több mint 800 ezren küldték vissza a nemzeti konzultáció  keretében a választópolgárokhoz eljuttatott, a készülő alkotmány tartalmával kapcsolatos kérdőívet. "Amennyire az előkészületekből ki tudom venni, minden szempontból európai, sok európai alkotmánnyal összevethető, korszerű, időtálló alaptörvény jön létre" - tette hozzá.

Schmitt Pál elutasította azt a felvetést, miszerint az, hogy az új alkotmány külön utal a kereszténységre, a nem-keresztények kizárását jelentené. Elmondta, abból a kilenc alkotmányból, amely konkrétan utal a kereszténységre, a magyarországi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélés alapján a lengyel megfogalmazást találták a leginkább használhatónak. E szerint Lengyelország keresztény, katolikus állam, amelyben azonban ugyanolyan megbecsülés jár mindenkinek, aki más értékek mentén éli az életét. Semmiképpen nem lesznek tehát kizárva a nem-keresztények, éppen ellenkezőleg, amint a mondat második feléből kiderül, bele lesznek foglalva az alkotmányba - magyarázta. A szövegben a lengyel megoldástól eltérően nem a katolikus vallásra, hanem a magyar identitás fontos részét képező ezeréves magyar kereszténységre lesz utalás - tette hozzá.

A magyarországi bankadóval kapcsolatban az államfő rámutatott, már "legalább tíz európai ország" másolja a magyar módszert, a bankokra is válságadót vetve ki. "Ezt mi találtuk ki" - mondta. "A kétségbeesés vitt rá minket" - ismerte el.

A kérdésre, hogy sikerülni fog-e egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, a "saját út" a gazdaságpolitikában, Schmitt Pál azt felelte, "egy-két éven belül meglátjuk, működik-e".

Szélsőségek, kisebbségek

A köztársasági elnök elutasította az újságírónak azt a kijelentését, miszerint Magyarországon egyre erősebbek a radikális áramlatok. "Mindig ugyanazokról a kis radikális csoportokról van szó, csak valamivel hangosabbak lettek" - mondta.

Lendvai úr távol áll a valóságtól - mondta az államfő az újságnak arra a felvetésére, hogy Paul Lendvai Ausztriában élő publicista nemrégiben arról írt a Die Welt című német lapban, hogy egyre erősödik az antiszemitizmus Magyarországon. "Itt élek, és pontosan tudom, hogy Magyarországon szemernyivel sincs több antiszemitizmus, mint másutt Európában" - mondta Schmitt Pál. "Teljesen valótlan", "különösen rosszindulatú rágalom" Magyarországot antiszemitának, rasszistának, szélsőségesnek nevezni - tette hozzá.

A magyarországi cigányellenességet firtató kérdésre a köztársasági elnök kifejtette, Magyarország az egyedüli állam, amelynek roma kisebbségi képviselője van az Európai Parlamentben, egyedül Magyarországon állítottak föl államtitkárságot a romák életkörülményeinek javítása érdekében, emellett az egész Európára kiterjedő roma integráció a magyar EU-elnökség egyik fő napirendi pontja.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X