Az elnök tájékoztatása szerint a testület szerdai ülésén a bizottsági tagok abban maradtak, hogy átnézik a beérkezett dokumentumokat, és ezt követően május 17-én ülnek le egyeztetni ebben az ügyben. Ekkor döntenek arról is, hogy mikor hallgatják meg a korábbi szocialista kormányfőt, akit hivatali visszaélés miatt tervez gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, és a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

Stiller Ákos

Gyurcsány Ferenc korábban azt jelezte, hogy mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, és az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza. Azt is kezdeményezi, hogy ügyében a parlament mentelmi bizottsága - a főszabálytól eltérően - nyilvános ülést tartson. Gyurcsány Ferenc indítványáról az Országgyűlésnek kell döntenie - nyilatkozta kedden Rubovszky György, aki úgy tájékoztatott: a nyílt ülés elrendeléséhez házszabálytól eltérésre van szükség, amihez a képviselők négyötödének támogatása szükséges. Erről az eheti házbizottsági ülésen valószínűleg nem lesz szó, mert a mentelmi bizottság külföldön lesz, így csak a jövő héten dőlhet el a kérdés - tette hozzá. Közölte azt is: vannak kételyei az ügységi anyaggal kapcsolatban, és ha a testület tagjai is egyetértenek vele, kiegészítést fog kérni az ügyészségtől. A kormánypárti politikus addig nem kívánt részleteket elárulni aggályairól, amíg nem született döntés arról, hogy nyilvános ülést tartanak-e.

Az Országgyűlés házszabálya úgy rendelkezik, hogy a parlament elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának, és erről az Országgyűlést, valamint az eljárásban érintett képviselőt tájékoztatja. (Ez az érintett esetben már a múlt hét végén megtörtént.) A mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a bizottság ülésén egyébként - kivéve a képviselő mentelmi joga megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen - rendelkezik a házszabály.

A mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja, határozatait - hasonlóan a többi állandó bizottsághoz - a jelenlévők több mint felének szavazataival hozza meg. A testület az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének; a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a képviselő mentelmi ügyében benyújtott határozati javaslatot sürgősséggel tárgyalja, az előterjesztésről az Országgyűlés vita nélkül határoz, de a szavazás előtt a képviselő felszólalhat. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.