szerző:
Hírszerző

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát Csüllög Zsigmond maffiózóval szemben. A férfit két évig tartották fogva megalázó körülmények között, amit nem indokoltak meg.

Csüllög két évet töltött az őt képviselő Helsinki Bizottság szerint embertelen körülmények között a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön ún. „különleges biztonságú körletén” úgy, hogy az elhelyezésével szemben hatékony jogorvoslat nem volt számára elérhető. A strasbourgi bíróság egyhangúlag elfogadott ítéletéből egyértelműen következik, hogy a hazai különleges biztonságú körleteket át kell építenie az államnak, javítania kell a fogvatartási körülményeken és a jogorvoslati lehetőségeken is.

A különféle maffiaügyekben ismerté vált Csüllög azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert a különleges biztonságú körlet fizikai körülményeit nem tartotta emberhez méltónak. Zárkájában nem volt természetes fény vagy elkülönített wc, állandóan videokamerával figyelték, és szinte semmilyen személyes tárgyat nem tarthatott magánál. Kifogásolta azt is, hogy izolálták a külvilágtól: egyszemélyes zárkában kellett a büntetését leülnie, és mindenhová egyedül, őrök kíséretében mehetett, látogatóival kizárólag üvegezett kabinon keresztül találkozhatott. A zárkán kívül kezét-lábát minden alkalommal megbilincselték, még az orvosi és fogorvosi vizsgálatokon sem vették le testéről a kényszerítőeszközöket.

A Szegedi Csillag Börtön
©

A strasbourgi bíróság a fogvatartás összes körülményét megvizsgálta és azokat embertelennek és megalázónak értékelte. A Bíróság nem talált egy olyan indokot sem, amely alapján ezt az embertelen bánásmódot jogosnak tarthatta volna. Különösen súlyosnak értékelte, hogy a legszigorúbb rezsimet két évig alkalmazták a kérelmezővel szemben.

Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje kiemelte: „a Bíróság kimondta azt is, hogy a magyar hatóságok önkényesen jártak el, amikor egyszer sem közölték Csüllög Zsigmonddal a szigorú fogvatartási körülmények indokait. A kérelmező ugyanis indokolás hiányában az elhelyezésével és annak meghosszabbításaival szemben nem tudott hatékony jogorvoslattal élni. Erre viszont az Emberi Jogok Európai Egyezménye mindenkit feljogosít.”

 A Magyar Helsinki Bizottság hosszú évek óta több hazai és nemzetközi fórumon hangsúlyozza, hogy a magyarországi különleges biztonságú körletekre vonatkozó szabályok nem felelnek meg az európai emberi jogi normáknak, sem az embertelen, megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, sem pedig a hatékony jogorvoslathoz való jog követelményének. A strasbourgi bíróság döntése alapján ez a kritika megalapozott.