Választási vita: az LMP célja a két forduló fenntartása lehet

Az LMP augusztus 8-án bejelentett választásireform-javaslata nem valószínű, hogy mérföldkövet jelent az új választási rendszer ügyében, újszerű intézményekre tett javaslataik – mint a morális kaució, a Választókerületi Bizottság, a nemi kvóta vagy a pártlistára leadott szavazatok megszemélyesíthetősége – azonban felkavarhatják a választási vita állóvizét - írja elemzésében a Political Capital (PC). Az LMP számára a kétfordulós rendszer fenntartása lehet a legfontosabb cél.

Az LMP a kormánypárt legutóbbi, Áder János által bejelentett koncepciójánál lényegesen kidolgozottabb, céljait tekintve koherensebb választásireform-javaslattal állt elő - közölte a Political Capital. A választási rendszerrel kapcsolatos elvárásaik azonban olyannyira távol esnek egymástól, hogy valószínűtlen, hogy az ellenzéki párt reformjavaslata érdemben befolyásolná a Fideszen belül zajló előkészítési folyamatot.

Az LMP javaslatában több új, a saját szavazói körében könnyen népszerűsíthető elem is megjelenik, de alig van közöttük olyan, amelyet a Fidesz eséllyel fogadhatna be. Ha a kormánypárt, együttműködését demonstrálandó, gesztust kívánna tenni az LMP felé, legnagyobb eséllyel a nemi kvótára vagy a kedvezményes kisebbségi képviseletre vonatkozó passzusokat emelheti át. Az ellenzéki párt fő törekvése azonban nem is az újdonságok elfogadtatása, sokkal inkább a kétfordulós rendszer fenntartása lehet. Ha csak egy forduló van, az a nagyobb politikai erőknek kedvez, a választók ugyanis nem szívesen szavaznak a kisebb pártok esélytelen jelöltjeire, ha már feltétlenül el kell dőlnie a mandátum sorsának. Ha van második kör, ráérnek a másodlagos preferenciáikat ekkor kifejezni - tették hozzá a Political Capitalnél.
 
A javaslat határozott megállapítása, hogy az egyéni körzetek száma nem lehet kevesebb 135-nél úgy, hogy a megyehatárokon belül tartsák a választókerületeket és ne legyenek jelentős különbségek azok lélekszámában. A Haza és Haladás Alapítvány viszont modellezett egy 110 egyéni választókerületre osztott térképet, amely megfelel ezeknek – és további településszerkezeti-szociológiai – követelményeknek is. Mindazonáltal a 135 egyéni mellett 25 országos listás és 85 kompenzációs listás mandátumra épülő rendszer jól példázza, hogy a hárompillérű vegyes rendszert csak úgy lehet megtartani, ha a létszám nem csökken egészen 200-ig, csak körülbelül 250-ig. Az LMP ezt vállalhatja, a Fidesz számára viszont politikai veszteséget jelentene ennek beismerése, marad tehát a rendszer aránytalanítása: 100-120 körül egyéni mellett 80-100 listás mandátum, és hogy valamilyen formában ebbe be kívánják-e építeni a kompenzációs mechanizmust, egyelőre nem tudni hogyan.

A Political Capital szakmai álláspontja szerint a nők arányának növelése bármilyen kvótarendszer alapján népszerű üzenet, de eredményét tekintve könnyen kontraproduktív lehet, mivel csak a női képviselet mennyiségét növelné, a súlyát inkább csökkentené. Ugyanakkor a jelöltállítási rendszer és a választókerületek ügyében pozitívnak tekinthető az LMP javaslata. Bár megvalósulásának nincs realitása, a téma felvetése szempontjából fontos, hogy az ajánlószelvény-rendszer – a Political Capital által már 2007 óta szorgalmazott – eltörlése először fogalmazódik meg törvényjavaslat formájában. A választókerületi aránytalanság tartós feloldására megfogalmazott passzusok pedig teljesen egybeesnek a PC által szintén 2007 óta szorgalmazott, brit mintán alapuló javaslattal. A Választókerületi Bizottság felállítása azonban ma nehezen elképzelhető önmérsékletet követelne a Fidesz döntéshozóitól.