TASZ: a kormány szándékosan nem lépett Gyöngyöspatán

Árnyékjelentést tett közzé a márciusi gyöngyöspatai eseményekről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. A jelentés megállapítja, hogy a rendőrség mulasztást követett el a Heves megyei faluban. A jelentésre azért is szükség van, írják, mert a kormánypárti többséggel működő, ugyancsak az eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság a nevével ellentétben nem elsősorban az "egyenruhás bűnözést" vizsgálja, viszont rászállt a romákat utaztató Richard Field amerikai üzletemberre.

Alkotmányos felelősség terheli a rendőrséget és a belügyi irányítást a gyöngyöspatai mulasztásaiért – állítja jelentésében a TASZ jogvédő szervezet. Mint ismert, a Heves megyei településen március elején kezdett járőrözni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nevű szervezet, állításuk szerint azért, mert egy idős férfi a romák miatt öngyilkos lett, a járőrőzést jobbikos demonstrációk követték, majd a településen megfélemlítésként hetekig különféle, egyenruhákba öltözött csoportok járőröztek.

A TASZ szerint a kormánynak politikai és erkölcsi kötelessége lett volna március elején, a gyöngyöspatai „járőrözés” kezdetén megfelelő szinten minél szélesebb nyilvánosság előtt elítélni az állam erőszak monopóliumának megkérdőjelezését, másrészt a későbbiekben fokozottan ellenőriznie kellett volna a helyi rendőri munkát és azt, hogy a megfelelő jogi eljárások megindításra kerültek-e. Az árnyékjelentésben ismertetett események és nyilatkozatok alapján a TASZ szerint nyilvánvaló, hogy a kormányzat tudatosan, politikai megfontolások alapján, és nem az alkalmazható jogszabályok híján nem lépett fel a megfelelő időben az egyenruhás álrendfenntartókkal szemben.

A jogvédő szervezet közölte, azért szeptember 28-án tette közzé az általuk árnyékjelentésnek nevezett anyagot, mert ezen a napon tartja első érdemi ülését az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti bizottsága. A TASZ a jelentés mellett dokumentumfilmet is közzétett (ez cikkünkbe beágyazva megtekinthető) és azt írják, a történtek tényszerű dokumentálását azért tartják indokoltnak, mert bár a bizottságot létrehozó határozat címe és preambuluma alapján a testület rendeltetése az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, a határozatban megfogalmazott kilenc bizottsági feladatból öt a romák Vöröskereszt általi “utaztatásának” és Richard Field szerepének firtatására vonatkozik. (Richard Field amerikai üzletember április 22-én, azon a napon, amikor a településre már a Véderő nevű militáns szervezet is bejelentkezett. a gyöngyöspatai romákat a Vöröskereszt segítségével a csillebérci táborba utaztatta.)

A határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: “A bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja” – állapítja meg a TASZ jelentése. A TASZ szerint a bizottság feladata a Vöröskereszt akciója kapcsán legfeljebb annak megállapítása lehetne, hogy valóban volt-e oka a gyöngyöspatai romáknak a félelemre és a menekülésre, de a határozat előzetesen eldönti ezt a kérdést. Annak ellenére teszi ezt, hogy önmagával ellentmondásba kerülve több helyen elismeri, hogy közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportok voltak jelen a Heves megyei településen – áll a jogvédők közleményében.

A TASZ közlése szerint az árnyékjelentéssel párhuzamosan a fenti dokumentumfilmben feldolgozta, hogy mi alapozta meg a gyöngyöspatai romák hónapokig tartó félelmét és az asszonyok és gyermekek húsvéthétvégi elszállítását. A jogvédők hozzáteszik, hogy miután munkatársaik rendszeresen jelen voltak Gyöngyöspatán, elengedhetetlennek tartották, hogy álláspontjukat a történtekről részletesen kifejtsék, és erre Kocsis Máté fideszes képviselőtől, az eseti bizottság elnökétől külön felkérést is kaptak.