Mi az irány? „Aránytalanság, bebetonozott elit, vezérközpontúság”

Bár nincs nyilvánvaló ok a korábbi, az elmúlt húsz évben jól vizsgázott választási rendszer leváltására, a reform nagy lehetőség lenne a kulturáltabb politikai légkör, a párbeszédre alapuló kormányzás és parlamenti politizálás megteremtésére. Ám a kormánypártok eddigi javaslatai inkább az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot erősítené – elemezte a választójogi reformot a Közép-európai Egyetem docense, Enyedi Zsolt.

Az eddig megismert tervek azt jelzik, hogy a magyar választási rendszer nem fog gyökeresen átalakulni – írta a Fidesz múlt hétfőn nyilvánosságra hozott választójogi reformkoncepcióját elemezve a valasztasirendszer.hu-n Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem docense.

A választási szakember szerint egy alaposabb nemzetközi kitekintés első körben azt mutatná meg, hogy konszolidált demokráciában a választási törvény érdemben csak ritkán változik. „Az időnként előforduló reformokban egy a közös: van valami nyilvánvaló okuk. A fennálló rendszer valamelyik tulajdonsága frusztrálja a választókat, a kormányzó párt vezetőségét, a politikai elit egészét, vagy esetleg a pártvezetéssel szemben fellépő képviselőket” – írta elemzésében Enyedi. Szerinte a jelenlegi magyar reform egyik fő sajátossága az, hogy hiányzik a nyilvánvaló ok, mert a kisebb parlament ígéretén kívül „semmi sem jelzi azonban, hogy ezeket az ügyeket a polgárok fontosnak tartanák, ennyiben tehát a reform politikai indoklása nem alapulhat rájuk”.

Magyarország Európa élvonalában

A kormányzati szereplők mindenekelőtt a kormányzóképesség erősítését nevezik meg a legfontosabb célként. Lázár János a hvg.hu-nak adott szeptember végi interjújában azt mondta, „a gazdasági válságot is figyelembe véve az elkövetkező 5-10 évben szerintem a választói rendszernek főleg a kormányzati stabilitást kell biztosítania. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy melyik párt nyer, az valóban nyerjen”.

Választási kampány 2006-ban - eddig nem volt gond? Fotó: Végel Dániel

Enyedi viszont azt írta, ebben a tekintetben azonban Magyarország semmivel sem marad el más országoktól, mert – még ha koalíciósak voltak is – magyar kormányok az eddigi szabályok mellett is kiemelkedően hosszú életűek voltak. Harminc európai országot összehasonlítva, az 1990 és 2006 közötti adatokat figyelembe véve – Magyarország az élmezőnyben végzett az egymást követő kormányok hivatali idejét nézve. (Átlag 858 napig voltak hatalmon 2006-ig a kabinetek, míg ez a lista végén található Ukrajna esetében csak 215 nap volt.)

Aránytalanság, vezérközpontúság

A választási szakember szerint a többségi logikának vannak előnyei, így ezekben a rendszerekben nem a pártelitek egyezkedése, hanem a választók döntik el, ki kormányozzon, Magyarországon azonban a választási rendszer többségi komponense, a választások előtt megkötött szövetségek, valamint a konfliktusos politikai kultúra miatt már az eddigiekben is egyértelmű választási eredmények alakultak ki. Enyedi elemzése szerint az eddigi koalíciós kormányok mindannyian szolid felhatalmazással rendelkeztek, még ha a konfliktusos politizálási stílus viszonylagossá is tette ezt az előnyt.

A tanulmány szerint a választási szabályok többségi irányba való elmozdulása tovább erősítheti a politikai rendszer ezen sajátosságát, viszont súlyosbítaná azokat a bajokat, amelyek gyengítik demokráciánk minőségét: az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot.

A Fidesz kampánya 2010-ben - minek jött el az ideje? Fotó: Stiller Ákos

Ugyanis hiába vagyunk éllovasok stabilan a kormányzást illetően, ha ez az arányosság rovására megy. Enyedi Zsolt elemzésében idézi a dublini egyetem professzorának, Michael Gallaghernek egy tanulmányát, mely szerint Magyarország a 30 európai állam közül a harmadik legaránytalanabb választási rendszerrel rendelkezik.

Márpedig a választási szakember szerint az arányosabb rendszerek nemcsak a pártreferenciákat jelenítik meg arányosabban, de a politikai nézeteket is. Több esélyt adnak a kisebbségeknek, kedvezőbbek a nők számára, magasabb a társadalmi tolerancia szintje is, mert Enyedi szerint „a hatalommegosztás kultúráján alapuló, pluralizmusukat felvállaló társadalmak kényszerítik ki az arányosabb választási rendszereket”.

A Közép-európai Egyetem szakembere szerint a választási reformok nagy lehetőségek egy politikai közösség számára. „Magyarország egyik legsúlyosabb problémája az, hogy a politikai szereplők nem képesek együttműködni. Az arányos rendszerek a hatalommegosztás intézményi világának részei. Az irányukba tett lépésekkel a politikai elit jelezhetné, hogy a párbeszédre való nyitottság nem csak izolált gesztusokban fog megjelenni” – írta Enyedi a tanulmányában.