Keményen odacsaptak Hoffmannék a jogászoknak és közgazdászoknak

Hozzávetőlegesen 20 ezerrel csökkentette az oktatási tárca az államilag teljes mértékben finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát. Szakemberek szerint ez példátlanul radikális vágás, és az intézmények 20 százalékának megszűnéséhez vezethet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legszélsőségesebben. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte.

2012-ben 33 927 fő, az eddigiekhez képest 20 ezerrel kevesebb diák felsőoktatási képzését támogatja az állam teljes egészében. Mint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár fogalmazott: értelemszerűen a legjobbakat, legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokra jelentkezőket támogatja a kormány. 15 500 hallgató ötven százalékos állami támogatásban részesül, aki pedig egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel II. lehetőségével, amely az államtitkárság szerint "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait.

A felsőoktatási reformmal nemcsak a hallgatók jártak rosszul, hanem Hoffmann helyettese is. A hvg.hu információi szerint a keretszámok csúszása és a törvény körüli botrány miatt rúgták ki Dux László helyettes államtitkárt, aki a hivatalos bejelentés szerint lemondott. (Erről részletesebben itt.)

A jogászok és a közgazdászok nagyot buknak

A korábban nyilvánosságra került tervezetekkel összhangban egyébként továbbra is az informatikai, műszaki és természettudományos képzéseket részesíti előnyben a kormány. Az informatikai képzésen 3600 fő részesül teljes, és további 4600 hallgató részleges állami támogatásban; a műszaki szakokon 8000 ezer diák kap teljes, és további 7600 részleges állami támogatást; a természettudományos képzésen pedig 4000 fő jut teljes, és 3150 fő részleges állami támogatáshoz.

Fotó: MTI / Soós Lajos

Ezzel szemben igen kevesen reménykedhetnek az állam támogatásában a jogász képzéseken: az idei 800 helyett mindössze 100-an, de mindössze 200 hallgató tanulmányát finanszírozza az állam igazságügyi és munkaügyi szakokon. A legnagyobb vágást a gazdasági szakokon hajtották végre, 4200 állami hely helyett a jövő tanévben már csak 250 lesz. A bölcsészettudományi képzésen 2700 hallgató tanulmányait finanszírozza az állam száz százalékban (tavaly 4200), alapképzésen az orvos- és egészségtudományi képzéseken ez 2800 fő, amely kiegészül további 100 fő 50 százalékos támogatásban részesülő hallgatóval.

Az államilag támogatott mesterképzésre 19 600 főt vesznek fel 2012-ben, a doktori képzésre felvehető hallgatók száma pedig 1300 fő. A felsőoktatásba mindenki bejuthat, aki elér 240 pontot a felvételin.

A HÖOK is elképedt

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, őket is meglepte Hoffmann Rózsa bejelentéseinek egy-egy része. Azt mondja, az államilag finanszírozott helyek csökkentését továbbra sem tudják támogatni, mert „a nemzet szempontjából minden diplomás hasznos”.

Szintén drasztikus lépésnek tartja a keretszámok csökkentését Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, aki a Magyar Rektori Konferencia (MRK) nevében nyilatkozott a hvg.hu-nak: „Nem jó a drasztikus változás egyik évről a másikra, ezt a csökkentést pedig meg fogja érezni a rendszer. A felsőoktatási törvény jelenlegi állapotában mégsem ad választ a felsőoktatás fő problémájára, vagyis a minőségi kiegyensúlyozatlanságra” – magyarázta a rektor, aki szerint ezen még finomíthatnak a kormányrendeletek.

Ami a keretszámok változásait illeti, a HÖOK elnöke szerint vannak olyan szakok, ahol a vágás „talán megfelel a demográfiai mutatók változásainak”, de például az informatikai, társadalomtudományi és bölcsész szakokon ilyen szempontból nem logikusak a bejelentett változások.

Az igazán drasztikus és elképesztő lépés ugyanakkor a gazdasági, a jogi és igazságügyi szakokon történt létszám-csökkentés – mondta a hvg.hu-nak a HÖOK elnöke, aki nem érti, ezeken a területeken milyen alapon döntöttek. Ez a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint is iszonyú változás, amely komoly társadalmi feszültséget fog generálni. „Nem tudom, hogy fogják ezt kompenzálni, de az is előfordulhat, hogy a százas keretszám a jogászoknál még az állami közigazgatási igényeket sem fogja kielégíteni” – tette hozzá.

Jóval kevesebben lesznek Fotó: Marton Szilvia

Ugyancsak érdekes, hogy bár a műszaki kiemelt terület, a tavalyihoz képest a teljesen térítésmentes férőhelyek száma itt is csökkent (csak a részösztöndíjjal együtt nőtt). A HÖOK elnöke szerint ez azért fontos, mert tapasztalataik szerint ezeken a szakokon a legmagasabb a szerényebb anyagi körülmények közül érkező hallgatók száma, ezért félő, hogy nem lesz akkora az érdeklődés, mint várják.

Nagy érvágás

Az államilag teljes egészében finanszírozott férőhelyek hozzávetőlegesen 20 ezres vágása nagyon radikális, példa nélküli csökkentés – mondta a hvg.hu-nak Polónyi István oktatáskutató-közgazdász. Bár több közgazdász gondolja úgy, hogy a tandíj bevezetése hasznos lehet a felsőoktatásban, ezt csak fokozatosan lehet bevezetni – véli a szakember.

Az állami férőhelyek vágása miatt a kutató úgy számol, hogy öt éven belül a jelenlegi kétharmadára csökkenhet a felsőoktatásban résztvevők száma, a nappali képzésen így a mostani 200-220 ezer helyett nagyjából 150 ezren tanulhatnak majd. A változás a felsőoktatási intézményrendszert is radikálisan érinti – ahogy Polónyi fogalmazott – még a legjobbakat is: akár az intézmények 20 százalékát is bezárhatják a következő öt évben.

A nagyobb intézmények az első évet még nagy valószínűséggel kiheverik, de a kisebbeknek a létszámcsökkentés már most is nagy érvágás lehet – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban Hoffmann Rózsa azt mondta: egyelőre nincs tapasztalat arról, hogy az államilag finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes felsőoktatási intézményeket. Ha megtörténik, hogy egy-egy szakot nem sikerül feltölteni, abban az esetben az egyes intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat – tette hozzá.

Bódis József szerint a felsőoktatási intézmények átalakítását nem a kivéreztetéses módszerrel, hanem előrelátóan kell elvégezni. Azt mondja, tisztességesebb lenne, ha egyértelművé tenne a tárca, mely intézményekre számítanak tíz év múlva is a felsőoktatásban, és mely intézményektől várnak átalakulást, vagy integrációt.

Félelmetes fordulat

„A kormány egy szubjektív, átláthatatlan értékrendszer mentén zilálja szét a felsőoktatást” – mondta a hvg.hu-nak Polónyi, aki szerint amíg eddig a hallgatói kereslet döntötte el, melyik felsőoktatási intézmény, és mely szakok jók, addig ezt most a kormány határozza meg, ez pedig „félelmetes”. „A kormány és a miniszter a létszámelosztásnál élet és halál urává válik” – tette hozzá.

Oktatáspolitikailag nincs tisztázva, kit támogat az állam, a munkaerő-piaci viszonyokra való hivatkozás ugyanis humbug, valójában nincsenek erre vonatkozó kutatások – magyarázta a hvg.hu-nak a szakember. A biológusok és a kémikusok például évek óta nem tudnak elhelyezkedni, ezért Polónyi nem érti, miért kell növelni ezeknek a szakoknak a támogatottságát.

Ezzel szemben Bódis szerint érthető ez a trend, a műszaki és ipari területekről ugyanis folyamatosan kapnak olyan visszajelzéseket, hogy szükség van a műszaki és természettudományos területek erősítésére. Kérdés ugyanakkor, hogy lesz-e elég ember, aki ezekre a szakokra jelentkezik.

Ki miről álmodik? Fotó: Stiller Ákos

Akadnak még gondok

Polónyi István szerint szintén problémás, hogy az eddig kiszivárgott információk szerint a hallgatói hitelrendszer csak korlátozottan kompenzálja a költségtérítéssel járó plusz kiadásokat, s bár az elképzelhető, hogy a tanulmányok költségeit fedezi, a megélhetési kiadásokhoz már nemigen járul hozzá.

Jelenleg a hallgatói juttatásokról sem lehet tudni semmit, a rendszer a felsőoktatásba törekvők számára átláthatatlan, és nem vált szociálisan érzékenyebbé – magyarázta Polónyi. „A kulcskérdésekben tehát nincs előrelépés, a rendszer pedig igazságtalanabbá vált.”

A bizonytalanságot fokozza, hogy a 2012. szeptember 1-jétől induló szakok képzési költségeit még nem határozták meg, valószínűleg két héten belül döntenek ezekben a kérdésekben, tájékozódni pedig a felvételi tájékoztató internetes változatában lehet majd. Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat.

A hallgatói szerződések kérdése Nagy Dávid szerint még most is nyitott, de folyamatosan egyeztetnek az oktatási államtitkársággal, és néhány héten belül dönthetnek ez ügyben is. A HÖOK a röghöz kötést továbbra is elutasítja, azt a logikát azonban, aminek alapján ezt a társadalom elvárja, értik. Nem mindegy ugyanakkor, hogy valakinek diploma után közvetlenül kell itthon dolgoznia, illetve hogy mennyi ideig – fejtette ki Nagy.