Schmitt Pál pert vesztett az Origóval szemben

Nem titkolhatja tovább Schmitt Pál hivatala, hogy a köztársasági elnök milyen ügyekben adott kegyelmet elítélteknek - mondta ki a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon. A pert az Origo kezdeményezte, miután az államfő hivatala kétszer is elutasította az adatközlést.

15 napon belül az Origo rendelkezésére kell bocsátani a Schmitt Pál köztársasági elnök által hozott kegyelmi határozatokat - erre kötelezte a Fővárosi Bíróság a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH). A hétfői tárgyaláson hozott ítélet indoklása szerint az igényelt adatokat a Köztársasági Elnöki Hivatal kezeli, statisztikát is készít belőlük évről évre, és mivel ezek a statisztikák nyilvánosak, közérdekű adatnak számítanak, ezért a bíró szerint nincs olyan ok, amely kizárná, hogy maguk a kegyelmi határozatok is közérdekű adatok legyenek - írja az Origo.

A KEH a tárgyaláson nem közölte, hogy elfogadja-e az elsőfokú döntést, vagy fellebbez ellene. Erről várhatóan csak az írásos ítélet kézhezvétele után döntenek.

A lap még tavaly júliusban és augusztusban kérte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy mutassa meg, Schmitt Pál a beiktatása óta kiknek és milyen ügyekben adott kegyelmet, az Origo ugyanis arra lett volna kíváncsi, hogy a köztársasági elnök milyen vádak alapján elítélt embereket tartott érdemesnek arra, hogy jogával élve mentesítse őket a kiszabott büntetés alól.

Az Origo a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogra hivatkozva kérte az adatok kiadását. A KEH az eredeti álláspontjával szemben a második tárgyaláson kijelentette, hogy a kegyelmi döntéseket alátámasztó iratok nincsenek a birtokukban, ezért a lap ennek megfelelően módosította keresetét, így a bírósági ítélet már csak magukra a határozatokra vonatkozik.

A KEH az első megkeresésre csupán a kegyelmi ügyekben hozott határozatokból készült statisztikát küldte el, augusztusban pedig megtagadta a kért adatok kiadását. A KEH szerint a köztársasági elnök dönthet méltányossági, humanitárius és saját értékrendjéből fakadó erkölcsi szempontok alapján is, e jogköre korlátlan, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta.

"A köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során hozott határozatai közzétételre nem kerülnek, és az aktanyilvánosság elve az egyéb alapul szolgáló iratokra sem vonatkozik" - volt olvasható a KEH válaszában. A hivatal arra hivatkozott, hogy "a kegyelmi határozatok egyes adatainak közzétételével számottevő mértékben sérülne a köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása során fennálló függetlensége".

A lap ezután indított pert, hogy a bíróság döntse el, a kért dokumentumok nyilvánosak-e. Az Origót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte az ügyben, amely azzal érvelt, hogy a kegyelmezés csak kivételes esetben gyakorolható jogkör, hiszen bírósági döntést ír felül, ezért kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a köztársasági elnök döntése megismerhető legyen. Az államfő döntése ugyanis bírósági ítélet végrehajtását akadályozza meg.

2011 első félévében összesen öt ember részesült köztársasági elnöki kegyelemben a 377 kérelmező közül, 2010-ben pedig egész évben kaptak ennyien kegyelmet - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) korábbi összesítéséből.

Schmitt Pál többek között elutasította Geréb Ágnes, otthonszüléseket levezető szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényét, rá halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt letöltendő fogházbüntetést szabott ki az első fokon eljáró bíró. Egy hónappal korábban pedig a többek között terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György kérvényét utasította el az államfő.