Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hvg.hu több egyetem doktori tanácsának elnökét kérdezte meg Schmitt Pál plágiumgyanús disszertációja kapcsán arról, az adott egyetemeken hogyan zajlott a doktori iskolák kialakítása előtt és után a disszertációk ellenőrzése. A Miskolci Egyetemen 40 évvel ezelőtt volt egy plágium-ügy, az az illető adjunktus szakmai karrierjének végét jelentette.

„Ma már hamarabb kiderülne egy ilyen ügy” – mondta a hvg.hu-nak Schmitt Pál ügyével kapcsolatban Kovács Ferenc, a Miskolci Egyetem doktori tanácsának elnöke. A szűrő programok és az internet segítségével ugyanis ma már sokkal könnyebb kiszűrni, ha valaki már publikált művet használ fel sajátjaként. Szerdán a hvg.hu cikket közölt arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

Miskolcon mióta doktori iskolák léteznek, nem merült fel senkivel szemben plágium-gyanú, 40 évvel ezelőtt azonban egy adjunktus belebukott a plagizálásba. Kiderült ugyanis, hogy egy tanulmányában egy másik szerző véleményét vette át sajátjaként. Az ügyben fegyelmi bizottság ült össze, az adjunktus nem taníthatott tovább az egyetemen és a plágium tudományos pályájának a végét jelentette.

92'-ben még nem volt olyan szigorú

„Ma már szélesebb körű az ellenőrzés, 92-ben még nem volt ez ilyen szintű, nem néztek annyira utána a forrásoknak. Ma már nem siklik el a figyelem egy ilyen eset mellett” – mondta Kovács Ferenc. A Miskolci Egyetem elbírálási folyamatáról elmondta: mintegy 20 kolléga látja az anyagot egy munkahelyi vita keretében, ez hivatott kideríteni, hogy a illető saját munkájáról van-e szó. Vizsgálják, hogy a kapott eredmény tézisszerű-e, illetve hogy új tudományos eredményt fogalmaz-e meg. Ellenőrzik azt is, hogy a disszertáció a szabályzati formalitásnak megfelel-e.

Ami negyven éve plágium volt, az ma is az - mondta a Miskolci Egyetem tanára lapunknak
©

Ha az összegyűltek egyetértenek, akkor adható le az értekezés, amit 2 bíráló kap meg. Az egyik az egyetemen dolgozó vezető oktató, a másik egy külsős szakember. Ha mindketten javasolják a védést, kitűzik annak dátumát. A jelölt 5-6 tagú bíráló bizottság előtt véd. A bizottság szavaz arról, megkapja-e az illető a ák, hogy tudományos fokozatot, amelyet végül a doktori iskola javaslatára a doktori tanács ad ki.

"Beosztottaikkal dolgoztatták ki"

A 20 évvel ezelőtti eljárásokról ugyanakkor a Miskolci Egyetem tanára azt mondta: akkor is tudták, hogy „bizonyos vezetők maximum az értekezés ötleteit vethették fel, idejük a munka mellett nem lehetett kutatásra és a disszertáció megírására”. „A részleteket nem ritkán beosztottaikkal dolgoztatták ki, de ők nem léptek fel ez ellen. De azért nem más publikált eredményét adták be a sajátjukként feltüntetve” – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy „a helyesírási hiba már a ’60-as években sem volt elfogadható".

„Ilyet nem lehetne csinálni, a felsőoktatási törvény ezt szabályozza” – mondta a hvg.hu-nak Lonovics János, a Szegedi Tudományegyetem doktori tanácsának elnöke. Szerinte ma már tételesen ellenőrzik, eredeti munkáról van-e szó. Ha mégsem, a fokozatot vissza kell venni szerinte. „A plágium kizáró ok kell legyen” – tette hozzá. Lonovics szerint az opponensek felelőssége nem mondható ki a ’92-es ügy miatt, mivel akkor még nem volt olyan számítógépes apparátus, ami segítette volna minden részletre kiterjedően a munkájukat. A lábjegyzetek, végjegyzet meglétét ugyanakkor mindig is az opponensek dolga volt ellenőrizni – tette hozzá. Szegeden az utóbbi hat évben, mióta Lonovics betölti tisztségét, nem merült fel plágium gyanúja.

György Miklós Itthon

Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

hvg.hu Napi merítés

Plágium, átdolgozás, átvétel - mit engedélyez a jog?

Schmitt Pál 1992-es disszertációját Nikolaj Georgiev dolgozatával összevetve jól látható, hogy szinte szó szerint megegyező, vagy némileg módosított hosszú mondatokat, bekezdéseket tartalmaz a két szöveg. Vannak olyan esetek, amikor az átvételt vagy az átdolgozást lehetővé teszi a jog, ezeket járja körbe a Szerzői jog a XXI. században blog.

hvg.hu Itthon

Plágiumgyanú Schmitt ellen: vizsgálatra lehet szükség

Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.

hvg.hu Itthon

Plágiumbotrányok külföldről: van, aki többet veszített doktori címénél

Plágiumügyekben a németek vezetik a képzeletbeli ranglistát: tavaly több politikus is botrányba keveredett. A legnagyobb visszhangja Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter ügyének volt, aki végül lemondott posztjáról. Kínában, Franciaországban, Ukrajnában is divat a „szabad kölcsönzés”. Magyarországon politikus még nem keveredett plágiumügybe, de egy tanár, egy dékánjelölt és több diák lebukott már.

hvg.hu/MTI Itthon

Schmitt Pál hivatala visszautasítja a plágiumvádakat

A köztévé híradójában és közleményben reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. A KEH szerint az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A hivatal egyben visszautasítja a plágium vádját. A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait.