Mol-INA-ügy: megszüntette a nyomozást a magyar főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol-INA ügyben - közölte a hatóság.

A horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegély-kérelmében a Mol igazgatóságának elnöke gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a magyar Legfőbb Ügyészségénél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009. júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek az INA irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében – idézte fel hétfői közleményében a magyar vádhatóság.

A Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – azt közölte a horvát ügyészséggel, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné.Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.

Fotó: Túry Gergely

"A széles körű nyomozás keretében a főügyészségünk számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki" – olvasható a főügyészség közleményében. "A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény" – tették hozzá.

A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben a hatóság szerint mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik. A Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd-től évek óta vásárol gázolajat.

A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009. júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések nem a kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez. A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a „Drúzsba Adria” olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.

"A főügyészségünk nyomozása során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását" – írja a közlemény.

"Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást" – tette hozzá a magyar főügyészség.