Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Alkotmányellenesnek nevezte az új magyar alaptörvényt az amerikai Princeton Egyetem jogászprofesszora a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott keddi előadásában. Kim Lane Scheppele szerint egy alaptörvény lehet teljes egészében alkotmányellenes, mégpedig akkor, ha az alkotmány, amely jogi és politikai keret, megsérti ennek a keretnek az alapértékeit.
Kifejtette: ennek négy útja lehetséges. Első esetben akkor, ha az alaptörvény megsérti a liberális alkotmány elveit, ez szerinte definíció szerinti alkotmányellenességet jelent. A második eset az, amikor érvénytelen mechanizmussal alkották meg, ekkor jogi értelemben lehet alkotmányellenességről beszélni. A harmadik út, amikor nem alapul a választópolgárok akaratán, ez legitimációs alkotmányellenességet jelent. A negyedik eset pedig az, amikor az alaptörvény nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával, ez a téves identitás révén jelent alkotmányellenességet.
|
|
Kim Lane Scheppele mai előadása közben a CEU-n Fotó: MTI / Földi Imre |
"A magyar alkotmány mind a négy értelemben alkotmányellenes" - jelentette ki Scheppele, aki az utóbbi hetekben több írást is közölt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában, a The New York Times liberális lap honlapján arról, hogy Magyarország "túl messze ment az antidemokratikus reformok" területén, megszűntek a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló fékek, és "belátható időre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom".
|
|
Aláírt példány a Magyar Országos Levéltárnak Fotó: MTI / Soós Lajos |
Az amerikai jogászprofesszor keddi előadásában részletesen szólt arról, hogy a magyar kormány - nézete szerint - hogyan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Scheppele szerint az EU-intézmények segíthetnek, de önmagukban nem képesek javítani a magyarországi helyzeten. Ennek szerinte belső folyamatnak kell lennie, "belső demokratikus megújulásra" van szükség, kívülről ezt nem lehet végrehajtani.
Kim Lane Scheppele professzor a magyar és az orosz alkotmányjog szakértője, a berlini fal leomlása után a rendőrállamokból az alkotmányos jogállamokba történő átmenetet tanulmányozta, a kelet-európai államok alkotmányjogi fejlődéséről sok cikke jelent meg egyebek mellett magyar, orosz és francia nyelven. A neves jogász 1994 és 1998 között Budapesten élt, kutatásokat végzett az Alkotmánybíróságon, oktatott az ELTE-n és a CEU-n.
