Velencei Bizottság: problematikus az egyházügyi törvény

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet - égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar egyházügyi törvényről megfogalmazott álláspontját. A szakvélemény a fenti általános megállapítás - a szakvélemény 107. pontja - után három vonatkozásban fogalmazta meg aggályait.A 108. pont szerint a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Különösen azt a kitételt kellene a Velencei Bizottság meglátása szerint felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerési folyamatot.Az ET alkotmányjogi szakértői testülete a szakvélemény 109. pontjában aggodalommal állapította meg, hogy a törvény nyomán több száz, korábban egyházként működő vallási közösség veszítette el egyházi státusát, ami "aligha áll összhangban a nemzetközi normákkal". Megjegyzendő, hogy a szakvélemény megfogalmazói fentebb, a 106. pontban elismerték: legitim aggodalomként merült fel Magyarországon, hogy meg kell szüntetni az olyan, ártalmas célokra irányuló, illetve személyes nyerészkedést célzó tevékenységeket, amelyek a vallási szerveződés lehetőségével élnek vissza.A 110. pont azt teszi szóvá, hogy a magyar törvény bizonyos mértékig diszkriminatív elbánásban részesíti az el nem ismert vallási közösségeket.A Velencei Bizottság kitért arra is, hogy tudomása szerint a magyar kormány módosító javaslatok beterjesztését tervezi. Ezt a testület üdvözölte. Megjegyezve, hogy ezen javaslatokat egyelőre nem állt módjában tanulmányozni, hangsúlyozta, hogy továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll, kész segítséget nyújtani.