Az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt – közölte a Professzorok Batthyány Körének elnöksége csütörtökön.

A szervezet közleménye szerint "egy olyan pillanatban, amelyben a hazánk ellen alkalmazott kettős mércétől szenvedünk", különösen fontos, hogy az országon belül csak egy mérce legyen, és az mindenkire vonatkozzék.

Mint írták, a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak. "A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi" – fűzték hozzá.

A szervezet elnöksége szerint nagy hiba olyan intézményeket egyetemi rangra emelni, amelyek nem érettek erre, mint ahogy az egykori Testnevelési Főiskola sem volt az – írták.

Korábban azt mondták: sokféle merítés van

„Mindenekelőtt nem szabad elhamarkodott véleményt alkotni. Én nem láttam sem Schmitt Pál dolgozatát, sem azt a cikket, amelyből állítólag merített. A merítésnek is sok módja lehet, és az idézés és a kifejezett plágium között folytonos az átmenet” – ezt mondta február elején a Népszabadságnak a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Lovas Rezső akadémikus, aki akkor egyenesen odáig ment, hogy szerinte a bebizonyosodás éppen emiatt valószínűtlen, amint hogy az is valószínűtlen, hogy a vádaskodás bukásának mindenki hitelt adna.

Stiller Ákos

"Ezért nagyon praktikus valakit így vádolni, és nagyon nehéz ellene védekezni. Előálltak már a vádlók a bizonyítékaikkal? Mert nekik kellene először is bizonyítani, amit állítanak. Az államfőnek akkor kellene megmagyaráznia az ügyet, ha van mit, és amikor már van mit" - mondta akkor, a hvg.hu több tényfeltáró cikkének a megjelenését követően Lovas.

A tudományos élet Fidesz-közeli tagjai már szerdán sem voltak elnézőek az államfővel, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke például közölte, hogy a doktori értekezés szerzője és a dolgozatot gyorsan és gondatlanul elbírálók is felelősek. Az MTA elnöke szerint ezért a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke, hogy a Magyarországnak súlyos károkat okozó ügy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon.

A Semmelweis Egyetem rektora csütörtökön délelőtt jelentette be, hogy a doktori tanács kezdeményezi Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címének visszavonását. A doktori cím visszavételéről az egyetem szenátusa dönt csütörtök délután.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel.